Oroszország nyerhet egyes EU-tagok széthúzási igyekezetéből

A The New York Times ismerteti a Reuters hírügynökség varsói jelentését, amely szerint a litván külügyminiszter aggódik amiatt, hogy az Európai Unió országai között szakadék keletkezett a migrációs kérdés megítélését illetően, miközben növekszik az orosz katonai veszély.

Linas Linkevicius egy biztonsági témájú konferencián vett részt a lengyel fővárosban, és ott nyilatkozott arról, hogy Magyar- és Lengyelország több hatalmat akar visszaadni az uniós tagállamoknak a brüsszeli bürokráciától, és nem hajlandó részt venni a menekültek elosztásában.

„Ezt aggasztónak találom. Több összetartást szeretnénk látni, mert tudom, hogy ki fog profitálni ebből, Oroszország” – mondta a litván külügyek irányítója. Nagyon fontosnak nevezte, hogy ne kapjanak segítséget azok, akik kelet-nyugati megosztottságot szeretnének látni az EU-n belül.

A Reuters egy másik varsói beszámolója azonban, amelyről szintén hírt ad a The New York Times, megerősíti annak a törésvonalnak a meglétét, amiről Linkevicius beszélt. Beata Szydło lengyel kormányfő ugyanis ugyanazon a konferencián újra leszögezte: országa ellenzi a muszlimok bevándorlását. Arról beszélt, hogy Lengyelország olyan Európai Uniót szeretne, amelyben a keresztény hagyományokat nem sújtja úgymond „ideológiai cenzúra”.

Az Európai Parlament vezetése azt tervezi, hogy a 2019-ben esedékes európai parlamenti választások előtt kampányt folytat majd az adófizetők pénzéből az euroszkeptikus pártok ellen – írja a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása. A Politico hozzájutott ahhoz a belső használatra szánt stratégiai feljegyzéshez, amelynek a szerzője Klaus Welle, az Európai Parlament főtitkára. Welle szerint nem túlzás azt állítani, hogy maga az unió sorsa a tét. A kampány során nem csupán arról kell meggyőzni a polgárokat, hogy menjenek el szavazni, hanem arról is, hogy támogatniuk kell az európai projektet – olvasható a dokumentumban.

Az EP főtitkárának az aggodalmait egyebek közt az táplálja, hogy a legutóbbi, 2014-i választáskor összességében csak 43 százalékos volt a részvételi arány, márpedig az alacsony részvétel a felmérések szerint az euroszkeptikus pártoknak kedvez.

A müncheni Süddeutsche Zeitung, amely a Paradise Papers-ként emlegetett dokumentumcsomagot, a különböző adóparadicsomok előnyeit élvező illusztris személyiségek listáját bedobta a nemzetközi média témakosarába, kommentárban foglalkozik azzal, hogy a hatalmas adókedvezmények nyújtása, az adófizetők – mondjuk így –elszipkázása más országok elől legalább olyan ártalmas az Európai Unió szolidaritására nézve, mint a nacionalizmus vagy a menekültek befogadásának a megtagadása.

A kommentár szerzője kiemeli Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, mint olyan uniós tagállamokat, amelyek azt mondják, „nem engedhetik meg maguknak” a menekültek tömegét. Szerinte nagyon helyes, hogy ilyenkor ezeknek az országoknak a szemébe mondják, az európai szolidaritás nem egyirányú utca, aki meríteni akar a közös tálból, annak az áldozatvállalás elől sem szabad elugrania. Vannak azonban olyan uniós országok is – folytatódik a Süddeutsche Zeitung kommentárja –, amelyek nem utasítják el a menekülteket, de amelyek még a menekülteknél is szívesebben fogadják a hozzájuk beáramló adóbevételeket. Ilyen például Hollandia, Luxemburg vagy éppen Írország, amely a magasabb adó elől bujkálókat – a német lap kommentátora által alkotott kifejezéssel élve: „adómenekülteket” – fogadja tárt karokkal, és vesz ki eurómilliárdokat más tagországot zsebéből.

A „paradicsomi papírok” – Paradise Papers – azt bizonyítják, hogy az adóelkerülőket nem csupán karibi szigeteken lehet fellelni , hanem – idézem a kommentátort – „a valódi botrány Európa kellős közepén zajlik”.

A Süddeutsche Zeitung elismeri, hogy a múlt években az sok erőfeszítést tettek az adóelkerülés ellen az unióban, de úgy látja, hogy az egész problémát a pénzügyminiszterek nyakába varrták, holott náluk magasabb döntéshozói szinten kellene kezelni az ügyet.

Itt lenne az ideje annak, hogy most már ne csak a Földközi-tengeren át érkező menekültek ügyében rendezzenek uniós csúcstalálkozót, hanem üljenek össze a legfőbb tagállami vezetők az „adómenekültek” miatt is. Nem szabad tűrni adóparadicsomok létezését az unión belül – írja a Süddeutsche Zeitung.