Női esélyegyenlőség: Magyarországot megelőzi a fekete-afrikai Ruanda is

Súlyosan érintené Magyarországot, ha az Európai Bizottság javaslatának megfelelően 2030-ig fokozatosan csökkentenék az első generációs bioüzemanyag, a bioetanol felhasználását – közölte a magyar agrártárca az EurActiv című brüsszeli uniós hírportállal.

Az erről szóló beszámoló kiemeli: Budapest világossá tette, hogy támogatja a fejlett bioüzemanyag-felhasználás elterjesztését, de nem az első generációs termékek kárára.

Az első generációs bio-üzemanyagok a termesztett növényi eredetű üzemanyagok, a második generációs termékek pedig hulladékból és egyéb anyagmaradványokból készülnek – írja az EurActiv.

A portál érdeklődésére a magyar mezőgazdasági minisztérium azt az írásbeli tájékoztatást adta, hogy mivel Magyarország az unió egyik legnagyobb bioetanol-exportőre, a bizottság eredeti irányelv-javaslatának az elfogadása tetemes károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak. Ráadásul Magyarország a termesztett nyersanyag melléktermékeként kitűnő minőségű, GMO-mentes protein-táplálékot állít elő, az intézkedés ezt az agrárterületet is sújtaná.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által a megújuló energia kérdéskörére kidolgozott második irányelvtervezet szerint a hagyományos bio-üzemanyag felhasználási részarányát a közlekedés és szállítás területén a 2021-re előírt maximum hét százalékról 2030-ig 3,8 százalékra kell csökkenteni. Ugyanezen időpontra az alacsony kibocsátású üzemanyagok – mint például a megújuló elektromos energia és a fejlettnek minősített bio-üzemanyagok – felhasználási részarányát legalább 6,8 százalékra kell emelni.

A visegrádi csoport országai – Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia – Romániával és Bulgáriával együtt közös nyilatkozatban bírálták a brüsszeli bizottsági javaslatot. Az Európai Parlament várhatóan a jövő januárban szavaz a javaslatról.

Egy másik brüsszeli uniós hírportál, az EUObserver röviden beszámol arról, hogy a Világgazdasági Fórum közzétette a nők esélyegyenlőségének alakulását értékelő éves jelentését. Miként tavaly, az idén is Izland kapta a legjobb minősítést, ott a legkisebb a nemek közötti szakadék a társadalmi érvényesülés lehetőségeit illetően. A világranglistán Norvégia a második, Finnország pedig a harmadik. Az ötödik helyezett Svédország elé lépett a negyedik helyre a fekete-afrikai Ruanda. Az európai uniós országok közül jól szerepelt még a világlistán hetedik helyezett Szlovénia, a nyolcadik Írország, a tizenegyedik Franciaország és a tizenkettedik Németország. A leggyengébben teljesítő EU-tagállam Magyarország, amelyet a világrangsorban a 103. helyre tettek. 

Végül arról, hogy magyar szakértő is véleményezte azt a digitális célpontlistát, amely azután jutott az AP amerikai hírügynökség birtokába, hogy a Fancy Bear nevű orosz kalózcsoport véletlenül láthatóvá tette az interneten adathalász-tevékenysége eredményének egy részét. Az amerikai elnökválasztásba beavatkozó orosz hekkerek sokkal többfajta célt követtek, mint pusztán Hillary Clinton demokrata párti amerikai elnökjelölt esélyeinek a csökkentését: célba vettek ukrán tisztségviselőket, orosz ellenzéki személyiségeket, amerikai katonai beszállítókat. Szerte a világon 4700 email-fiókba próbáltak meg betörni, köztük például a pápa kijevi képviselőjének a levelezésébe. Az AP beszámolója szerint a lista az eddigi legrészletesebb, perdöntő bizonyítéka lehet annak, hogy a hekkerek szorosan együttműködnek az orosz kormánnyal. A moszkvai vezetés természetesen mindent tagad.

Az internetes adatbázist több szakértővel véleményeztették. E szakértők egyike – derül ki az AP-jelentés nyomán a The New York Times által közölt cikkből – Rácz András, az orosz vonatkozású biztonságpolitikai kérdések szakértője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatója. Rácz András szerint minden kétséget kizáróan a Kreml és az orosz vezérkar áll a digitális „csapáslista” mögött.

Ugyanígy látja Michael Kofman, a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Központ orosz katonai kérdésekkel foglalkozó kutatója. Szerinte az orosz vezetésen kívül mindenki másnak hatalmas energiapocsékolás lenne a listán szereplő célszemélyek, illetve intézmények meghekkelésével foglalkozni.