Kiküldetési irányelvek módosítása: Magyarország megint ellenkezett

A The New York Times és a The Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentése alapján számol be arról, hogy az uniós országok illetékes szakminiszterei Luxembourgban – minősített többséggel, Magyarország és néhány más állam ellenkezése mellett – megállapodtak a kiküldetési irányelv módosításában.

A lényege, hogy az egyik uniós országból a másikba átirányított dolgozóknak nem a küldő, hanem a fogadó ország előírásai szerinti bér jár, és ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie az alkalmazáshoz kapcsolódó járulékok tekintetében is. Az amerikai beszámoló azt emeli ki, hogy az eddig követett gyakorlat alapján az olcsó kelet-európai munkaerő lenyomta a bérszínvonalat Nyugat-Európában, és azzal sokak szerint hozzájárult az Európa-ellenes érzelmek, a populizmus felszításához.

(A szerk. megj.: A fentiekhez magyarázatként érdemes elolvasni a Haszon Magazin tudósítását: Az uniós tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes miniszterei úgy döntöttek, külföldi cégek csak akkor dolgozhatnak hosszabb ideig egy másik országban, ha betartják annak a bérezési és munkaügyi előírását. Azaz magyar cég ezentúl csak akkor dolgozhat 12 hónapnál hosszabb ideig Németországban, ha a helyi szakemberek bérét fizeti a magyaroknak is (a 12 hónapot egyszer meg lehet hosszabbítani hat hónappal). Ez az intézkedés nemcsak a magyarokat érinti, hanem a lengyel, szlovák, cseh és spanyol vállalatokat is. A lengyel és magyar kormány nem értett egyet a francia elnök javaslatával, de nem biztos, hogy átgondolták álláspontjukat. A munkaerőhiány már mindkét országban erősen gátolja gazdasági növekedést, és a magyar munkások rendszerint fele akkora fizetést kapnak, mint a mellettük dolgozó osztrákok vagy németek. A döntéshez most a tagállamok 55 százalékának jóváhagyása elégséges volt, akik az európai lakosság legalább 65 százalékát képviselik. Az új szabályozás ugyanakkor nem érinti a fuvarozói szektort, arra külön szabályokat hoznak majd.)

Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál az ügyet leginkább szorgalmazó Emmanuel Macron első nagy győzelmeként értékeli a hosszas alkudozás nyomán létrejött kompromisszumot, amely egyébként a sajátos ágazatnak számító fuvarozást kiveszi az új szabályozás alól. „Több védelem, kevesebb csalás” – idézi a francia elnök által adott tömör értékelést arról, hogy mihez járulhat hozzá a kiküldetési irányelv módosítása.

A Politico amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása beszámol arról, hogy a Human Rights Watch elnevezésű nemzetközi emberi jogvédő szervezet a lehető legerőteljesebb fellépést kéri az Európai Uniótól a szerinte tekintélyelvű pályára tért varsói kormánnyal szemben. 

A tegnap kiadott jelentés szerint a Jog és Igazságosság Pártjának két éve hatalomra jutott kormánya meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, aláásta a jogállamiságot, megsérti az emberi jogokat. A Human Rights Watch szerint indokolt lenne, hogy Lengyelországgal szemben az EU az uniós alapszerződés hetedik cikkét alkalmazza, amely az ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. A Lydia Gall által ismertetett nyilatkozat riasztónak nevezi a lengyelországi helyzet romlásának az ütemét.

A Politico emlékeztet arra, hogy a múlt héten egy másik nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International is hasonló tartalmú értékelést adott a lengyel állapotokról, egyebek közt a kormányellenes tüntetőkkel szembeni rendőri fellépés miatt. A hírportál ugyanakkor emlékeztet arra: a hetedik cikk alkalmazásához valamennyi uniós tagország egyetértésére lenne szükség, Magyarország azonban többször közölte: semmilyen lengyelellenes szankciót nem fog támogatni.

Az EUObserver, szintén brüsszeli uniós hírportál, kiszúrta ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság finn alelnökének, Jyrki Katainennek a kabinetfőnöke, Johu Romakkaniemi a hétvégén, a csehországi parlamenti választások kimenetelére reagálva Twitter-bejegyzést tett közzé arról: az uniós országok esetleg húzódozni fognak olyan tagállamok támogatásától, amelyekben kihívás éri az alapértékeket. „Meddig folyósítanak még nagy összegeket felzárkózásra, ha az eredmény az eltávolodás?” – tette fel a kérdést az uniós tisztségviselő, és felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország, Magyarország, valamint Csehország a legnagyobb nettó kedvezményezettek között van az unióban.

Romakkaniemi személyes véleményének adott hangot ugyan a Twitteren, de az EUObserver – kilétét felfedni nem kívánó uniós tisztségviselőtől úgy értesült, hogy a kohéziós alapok és a politikai feltételek esetleges összekapcsolásáról már szót ejtettek azokon az előzetes megbeszéléseken, amelyek során formába kívánják önteni az EU következő, 2020-ban kezdődő hétéves pénzügyi ciklusának a költségvetését. Közép-, illetve kelet-európai tagállamok azzal érvelnek, hogy az ilyen összekapcsolás ellentétes lenne az uniós alapszerződéssel – írja az EUObserver.

A portál megszólaltatja Bartha Dánielt, az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központja elnevezésű budapesti intézmény igazgatóját, aki egyfelől felhívja a figyelmet arra, hogy sok olyan uniós pénzt fordítanak infrastruktúra-fejlesztésre, amiből leginkább nyugati cégek profitálnak, másfelől úgy véli, hogy az EU-nak szorosabb figyelemmel kellene kísérnie, mire költik a pénzt. Az ellenőrzést mindazonáltal nehezíti, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészség létrehozásáról született döntéshez – jegyzi meg.

Bartha arra számít, hogy az új hétéves költségvetési keretről szóló tárgyalásokon az eddiginél kevésbé lesz egységes a „kohézió barátainak” a csoportja: a csehek átkerülhetnek a nettó kedvezményezettből a nettó befizető kategóriába, a románok és a baltiak könnyen leválaszthatók lesznek a csoportról különböző juttatásokkal, a nyugatiak pedig kevéssé fognak hajlani Lengyelország és Magyarország ügyének támogatására.