Magyarország nem sieti el az euró bevezetését

Magyarország ellenzi az euró-övezet országai közötti mélyebb integráció tervét, és nem fogja elsietni az euró bevezetését – ismerteti a The New York Times azt az interjút, amelyet Takács Szabolcs, a miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára adott a Reuters hírügynökségnek.

Takács ellenzi az EU felosztását mag-Európára, illetve perifériára, aszerint, hogy mely EU-országok tartoznak az euróövezethez, és melyek nem.

Az unió volt kommunista országai közül öt – a három balti állam, valamint Szlovákia és Szlovénia – már bevezette az eurót, Magyarország mellett Lengyel-, Cseh-, Horvátország, Bulgária, Románia még nem. Az utóbbi hetekben azonban – írja a Reuters nyomán a The New York Times – az unió szorosabb integrációjára irányuló törekvések kapcsán megélénkült a vita az euró-övezet kibővítéséről.

Az Orbán-kormány EU-ügyi főilletékese úgy fogalmazott az interjúban: „El kell kerülni azt a felfogást, hogy azok a jó tagállamok, amelyek az euró-zónán belül vannak – függetlenül attól, hogy ezért mekkora árat fizettek –, a kívül levők pedig rossz tagállamok”.

Takács Szabolcs közölte, hogy Magyarország nem támogatja Emmanuel Macron francia államfő azon javaslatát, amely szerint legyen az euró-zónának saját költségvetése és közös pénzügyminisztere. Arról beszélt, hogy a zónán belül átlátható szabályoknak kell érvényesülniük, és hogy az övezet tagországainak teljes mértékben tartaniuk kell magukat a klub szabályaihoz. Mindezek mellett Magyarországnak érdeke az erős eurózóna – állította.

Az idén a magyar gazdaság a várakozások szerint mintegy négy százalékkal növekszik, és a keleti EU-tagállamok növekedési üteme is meghaladja az euróövezet növekedési tempóját. Takács szerint ebből az következik, hogy néhány évig még hagyni kellene érvényesülni ezt a fellendülési szakaszt, és csak azután kerülhetne napirendre az euró bevezetése.

„Amikor az eredmények elégséges garanciát mutatnak arra, hogy ezek az országok képesek lennének elviselni egy potenciálisan nagyobb sokkhatást is, csak akkor kellene csatlakozni az euróövezethez” – festette a falra Takács Szabolcs az euró-övezeti tagsággal járó, leselkedő veszélyeket, és hozzátette: nem tudja megmondani, hogy ez még hány évbe telhet.

Saját megjegyzésként mindehhez hadd fűzzem hozzá: Magyarország eszerint egyfelől azt üzeni Brüsszelnek, hogy nem akar lemaradni az élbolytól a karavánon belül, másfelől viszont ellenzi azt, hogy a karaván élén gyorsabban haladjanak azok, akik erre hajlandóak és képesek. Nem tudom, mire találták ki a kerékkötő szót, ha nem erre. 

A The Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnapi budapesti találkozójáról számol be, és azt emeli ki: Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit mindaddig, amíg változatlan marad az ukrán oktatási törvény. A megbeszélések után tartott közös sajtótájékoztatón ugyanakkor az ukrán diplomácia irányítója azt hangsúlyozta, hogy az államnyelv ismeretének a hiánya megnehezíti a társadalmi integrációt. A jelentés kitér arra, hogy a nemzeti kisebbségi nyelven történő oktatást korlátozó új ukrán törvény ellen Oroszország, valamint Románia és Moldova is felemelte a szavát.

Ausztria gyaníthatóan a parlamenti választások után sem válik ugyan hivatalosan a Visegrádi Csoport tagjává, ám a majdan megalakuló kormányzat – legyen az bármilyen összetételű – informális jelleggel az európai színtéren közelebb áll majd Magyar- és Lengyelországhoz, mint Luxemburghoz vagy Németországhoz. Ez a véleménye Anton Pelinka tekintélyes osztrák politikatudósnak, a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem, a CEU professzorának, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelentetett meg vendégelemzést a vasárnapi osztrák választások várható kimeneteléről.

Pelinka felhívja a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatások egybehangzó prognózisa szerint a konzervatív, kereszténydemokrata irányzatú Osztrák Néppárt kapja majd a legtöbb szavazatot, és relatív többségre tesz szert a törvényhozásban. A szélsőjobboldali Szabadságpárt a nemrégen még nagyon jónak várt szerepléstől alighanem elmarad, és a második helyért kemény versenyt kell majd vívnia a szociáldemokratákkal.

Ha ez így lesz, akkor az trendforduló az elmúlt évtizedekben tapasztaltakhoz, vagyis ahhoz képest, hogy a jobbközép és a balközép két nagy pártja folyamatosan veszített támogatottságából.

Bármi lesz is a választások kimenetele, közvetlen drámai változásokra nem kell számítani Pelinka szerint az ország Európán belüli politikai érdekérvényesítő képességét illetően. De az az Ausztria, ahol akár csak közvetve is, de megjelenik a kormányzásban a Szabadságpárt ideológiája és euroszkeptikus jellege, nem tarthat igényt fontos szerepre Angela Merkel, Emmanuel Macron és Jean-Claude Juncker Európai Uniójában – vélekedik a Frankfurter Allgemeine elemzője.