Légből kapott „nemzeti konzultációs” kérdések sugallják a Soros- és az EU-ellenességet

Az Európa Tanács főtitkára szerint keskeny pallón egyensúlyoz Petro Porosenko ukrán államfő, aki aláírta az új oktatási törvényt, hiszen a jogszabály az ukrán, mint államnyelv tökéletes elsajátítását helyezi előtérbe, és kedvezőtlenebb feltételeket teremt a kisebbségi nyelven történő oktatás számára. Az államfő ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy továbbra is elő kívánja mozdítani a nemzeti kisebbségek nyelvének az ügyét.

A norvég Thorbjörn Jagland annak kapcsán írt erről véleménycikket az EUObserver című brüsszeli európai hírportál számára, hogy Porosenko a jövő héten felszólal az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a strasbourgi őszi ülésszakán.

Az Európa Tanács nem része az Európai Unió intézményrendszerének. Annál sokkal több, szám szerint 47 országot fog össze – köztük vannak az egykori Szovjetunió utódállamai is –, másfelől viszont a sokoldalú integrációra törekvő EU-nál sokkal szűkebb a tevékenységi területe: a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok vonatkozásában kidolgozott európai jogi normák megtartását kéri számon a tagállamokon.

Porosenkót nyilván alaposan meg fogják izzasztani a parlamenti közgyűlés strasbourgi ülésén, nem csupán az oktatási törvény, hanem általában az ukrán helyzet miatt is. Jagland főtitkár viszont most szükségesnek tartotta, hogy – maga is mondhatni keskeny pallón egyensúlyozva – patikamérlegen kimért, a diplomatikus óvatosság csúcsteljesítményét nyújtó cikket írjon az ukrán oktatási törvényről.

Jagland a cikkben üdvözli azt a tényt, hogy Porosenko, úgymond, megosztotta a jogszabályt az Európa Tanáccsal, amelynek a Velencei Bizottság nevű, tekintélyes alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete azt alaposan elemezheti, az európai jogállamisági követelmények szempontjából véleményezheti, és módosítási javaslatokat is tehet. 

„Jelenleg mintegy 400 ezer ukrajnai diák tanul kisebbségi nyelven, köztük magyarul, lengyelül, románul és oroszul. Nem csoda hát, hogy európai kormányokat aggasztanak az új törvény távlatai” – írja Jagland, aki ezután kifejti: a kisebbségi közösségek Európa-szerte azt várják az államtól, hogy az biztosítsa az anyanyelvi kultúra lehetőségét, és ez különösen fontos mostanság, amikor a populista, nacionalista eszmék újraéledése Európa különböző részein oda vezethet, hogy a kisebbségi jogok „kihívással kerülnek szembe, illetve ennek az eshetősége iránt megnövekszik az érzékenység”. „Kis szikra is tüzet okozhat” – figyelmeztet az Európa Tanács főtitkára. Szerinte veszélyezteti a békét és a stabilitást, ha átpolitizálják az etnikumok közötti kapcsolatokat, és nem teljesítik a kisebbségvédelem nemzetközileg elfogadott előírásait.

A főtitkár a cikkben sürgeti a kisebbségi nyelvhasználati jogok szempontjából még nyitott kérdések mielőbbi rendezését akár a Balkánon, a balti államokban, Moldovában, Romániában, Ukrajnában, vagy bárhol Európában. Emellett viszont hangsúlyozza azt is, hogy a kisebbségeknek folyékonyan kell beszélniük az állam hivatalos nyelvét, hiszen az létfontosságú teljes körű részvételük szempontjából a társadalmi életben.

A magyar kormány újabb kampányt indított Soros György magyar–amerikai milliárdos és filantróp ellen, a migráció támogatása miatt – közli az AP hírügynökség beszámolója alapján a The New York Times és a The Washington Post.  A tudósítás kitér arra, hogy a budapesti kormány az úgynevezett nemzeti konzultáció keretében kérdőívet juttat el a háztartásokhoz a Soros-tervről, amelyet állítása szerint az Európai Unió hajt végre. Ugyanez látható óriásplakátokon és televíziós hirdetésekben is.

A cikk megszólaltatja Goran Buldioskit, a Soros által alapított Nyílt Társadalom Kezdeményezések illetékesét, aki szerint ezek az alapítványok az elnyomás és erőszak elől a hazájukból menekülők átfogó, humánus megsegítését és átköltöztetését szorgalmazzák, de Magyarország elleni globális összeeskövés nem létezik.

A nemzeti konzultációnak nevezett újabb kampányról az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál is beszámol, abban a cikkében, amelynek a nagy részét egyébként annak szenteli, hogy az EU újabb szakaszba léptette a magyar kormány elleni kötelezettségszegési eljárását a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket megbélyegző törvény miatt.

A Die Welt a Soros elleni újabb kampány kapcsán azt írja: teljességgel légből kapott a nemzeti konzultációs kérdések által sugallt állítás, miszerint Soros az EU-val együttműködve azon dolgozik, hogy migránsokkal népesítse be a tagállamokat. A nagy példányszámú német lap szerint a kérdőív azt tanúsítja, hogy Magyarország belemerült a választási kampányba. A Fidesz már nem tekinti méltó ellenfélnek a gyönge ellenzéket, márpedig Orbán Viktor miniszterelnöknek erős ellenfélre van szüksége ahhoz, hogy konfrontatív politikai stílusa megfogja a lakosságot – véli felfedezni a Die Welt az újabb Soros elleni kampány mögött meghúzódó motivációt.