Az egységes fellépésre képtelen magyar baloldal a szélsőjobbnak engedi át a terepet
A The New York Times a Reuters hírügynökség jelentése alapján beszámol arról, hogy Botka László lemondott az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről. A visszalépés zavart okoz a baloldalon, és megszilárdítja Orbán Viktor jobboldali kormányfő helyzetét, aki esélyes arra, hogy a jövő áprilisi parlamenti választásokon harmadik ciklusra is megválasszák – állapítja meg a cikk.
Botka indoklása mellett ismerteti Ujhelyi István szintén lemondott alelnök, továbbá Molnár Gyula pártelnök, illetve a DK, a Fidesz, a Jobbik és a Momentum reagáló nyilatkozatát – utóbbiból kiemelve azt, hogy a történtek is azt igazolják, itt az ideje egy új politikai nemzedék színre lépésének.
A Botka lemondásáról szintén hírt adó AFP francia hírügynökség azt írja: az egységes fellépésre képtelen magyar baloldal a szélsőjobboldali Jobbiknak engedi át a terepet, és hagyja, hogy a Jobbik jelenítse meg az ellenzéket.
A dpa német hírügynökség abban fogalmazza meg Botka bukásának az okát, hogy az MSZP vezetése alatt próbálta meg egyesíteni a baloldali és liberális tábort, amit azonban a kis pártok elutasítottak, és a miniszterelnök-jelölt saját pártján belül is egyedül maradt, rutinos érdekcsoportok nem akarták hagyni, hogy Botka kockára tegye az általuk eddig húzott előnyöket.
Az APA osztrák hírügynökség arra is kitér Botka visszalépéséről szóló beszámolójában, hogy a szocialisták népszerűsége a mélypontra zuhant, és utal arra a közvélemény-kutatási eredményre, amely negyedszázad után most először 10 százalék alatti támogatottságot mért az MSZP-nek.
Most vessünk egy pillantást Németországra, ahol 1976 óta nem volt ilyen nehéz a koalíciós tárgyalás a kereszténydemokraták országos pártja, a CDU és a bajor testvérpártnak számító keresztényszociálisok, a CSU között – legalábbis ezt állítja Horst Seehofer CSU-vezető a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása szerint.
Németországban a múlt hónap 24-én tartották a Bundestag-választást, és azt a jobbközép uniópártok megnyerték ugyan, de Angela Merkel kancellár támogatottsága érezhetően csökkent, a nála is erősebben visszaesett szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy nem folytatják vele a koalíciós kormányzást, és miközben a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva párt megerősödött, Merkel a jobboldali liberálisok és a zöldek nem könnyen összeilleszthető koalíciós partnerségét akarja létrehozni.
Előbb azonban meg kell állapodnia a bajor CSU-val, ami általában nem szokott gondot okozni. Most azonban Seehofer, a CSU vezetője a megállapodás feltételéül akarja szabni, hogy maximálják – jelenlegi álláspontja szerint konkrétan évi 200 ezer főben – a Németország által befogadható menekülteket. Merkel ettől a nem új keletű követeléstől mindmáig következetesen elzárkózik.
A nézeteltérés – emlékeztet a Politico – azóta fennáll, hogy a kancellár 2015-ben megnyitotta Németország határait a Magyarországon rekedt menekülttömeg előtt. A mostani választáson egyébként a CDU-nál hagyományosan konzervatívabb CSU is súlyosan visszaesett, és ezt – miként a Politico írja – a párton belül sokan annak tulajdonítják, hogy Seehofer eddig túlságosan meghajolt Merkel úgymond centrista irányvonala előtt.
A világsajtó vezető témája most – érthető módon a borzalmas Las Vegas-i vérengzés, valamint – inkább persze Európában – a katalán népszavazás kapcsán kirobbant erőszak. Ami az előbbit illeti, több médium hangsúlyozza, hogy bár az «iszlám állam» terrorszervezet megpróbálta mintegy kisajátítani magának a cselekményt, a hatóságok szerint egyelőre semmi sem utal arra, hogy az elkövetőnek „dzsihádsta” kapcsolatai lettek volna.
Katalóniát illetően visszatérő elem a média-beszámolókban, hogy az Európai Unió nem akar, illetve nem képes hatékonyan fellépni az elmérgesedett spanyolországi helyzet enyhítése végett. A The Telegraph brit lap internetes összeállításában Magyarországra, illetve Lengyelországra történő utalás is helyet kap.
Megszólaltatják Andrew Rosindell konzervatív parlamenti képviselőt, aki szerint a spanyol kormány bántalmazza a népet, és ha mindez Magyarországon vagy máshol történnék, akkor egészen más lenne az uniós reagálás. Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli képviselője – egykori európai bizottsági szóvivő – azt mondta a Telegraphnak, hogy alapvető állampolgári jogokat sért az erőszak válogatás nélküli alkalmazása. Olyan országokkal szemben, mint például Lengyelország, szigorúak a szabályok, Spanyolország iránt ugyanakkor túlzott engedékenység mutatkozik – mondta Altafaj.
