Schilling Árpád: a korrupcióellenesség felforgatás?
„Emmanuel Macron először meghódította Franciaországot. Most az egész Európai Unióra utazik” – írja a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása annak kapcsán, hogy a francia köztársasági elnök a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott nagyívű beszédben vázolta az unióval kapcsolatos távlati elképzeléseit.
Ami eredetileg okos időzítésnek tűnt föl, mármint hogy a beszéd két nappal a német parlamenti választás után hangzott el, Angela Merkel európai reformelképzeléseinek az ösztönzése jegyében, az most kevéssé látszik kedvezőnek a Politico szerint. A kereszténydemokrata kancellár ugyanis, ahelyett, hogy ismét Európa-barát nagykoalíciót kötne a szociáldemokratákkal, valószínűleg inkább a kétkedő szabaddemokratákkal lép majd kormányzati szövetségre. Ez gondot okozhat Macron stratégiájának, vagyis annak, hogy az EU-t átfogó szövetségesi hálót alakítsanak ki a francia centrista En Marche, Lendületben elnevezésű mozgalom mintájára.
Sabine Thillaye, a francia nemzetgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának az elnöke azt mondta a Politicónak: a még csírájában levő gondolat lényege, hogy európai pártok szoros szövetségét – vagy akár éppenséggel egy tényleges európai pártot - hozzanak létre az eddiginél „védelmezőbb unió” érdekében.
Macron egyik támogatója, a 31 éves Pieyre-Alexandre Anglade, aki szerint az európai liberálisok pártcsaládja, az ALDE adja az ideológiai alapot, de a törekvés ennél szélesebb összefogásra irányul, amelyben helyet kaphatnak szociáldemokraták és konzervatív néppártiak is.
Mielőtt azonban Macron rohamot intézne az Európai Parlament meghódítása végett – a következő választásokat 2019-ben tartják – európai elgondolásaihoz széles támogatói bázist kell kiépítenie, különösképpen Németországban. Ez nem lesz könnyű – állapítja meg a Politico.
Anglade szerint kaptak kedvező visszajelzéseket Szlovákiából, Észtországból, Magyarországról és Hollandiából is. De például luxemburgi néppárti Frank Engel teljesen fölöslegesnek tartja egy újabb európai párt létrehozását. A Politico idéz egy nevének mellőzését kérő tisztségviselőt, aki szerint Európában már a Macron elnökké választása óta eltelt hónapok alatt is látványosan megváltoztak a politikai és a gazdasági feltételek. Összeurópai pártra akkor lenne szükség, ha azt lehetne érezni, hogy minden szétesőben van. De az EU-ban igazából nem ez a helyzet.
A The New York Times a Reuters, a The Washington Post pedig az AP hírügynökség beszámolója alapján ír arról, hogy Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a kisebbségi anyanyelvi oktatás lehetőségeit visszaszorító módosított oktatási törvényt, Magyarország pedig közölte, hogy megtorlásként akadályozni fogja Ukrajna további európai integrációját. A jelentések hírt adnak az ukrán lépésre adott orosz és a román válaszokról is. A Reuters emlékeztet arra, hogy a nyelvkérdés érzékeny téma a térségben, és hogy a Szovjetunióban az ukrán nyelvet háttérbe szorították. Kijev keresi a módját annak, hogyan rázza le magáról az orosz befolyást. Az AP szerint a 2001-i népszámláláson az ukrajnai lakosok 30 százaléka vallotta magát orosz anyanyelvűnek.
Államellenességgel gyanúsítják Schilling Árpádot – írja az APA osztrák hírügynökség jelentése alapján a bécsi Der Standard. A 43 éves rendező december 1-jén viszi színpadra legújabb projektjét az alsó-ausztriai tartományi színházban, és ezért Sankt-Pöltenben különös aggodalmat keltett a hír, amely szerint államellenes tevékenység potenciális előkészítőjének nevezte őt, valamint Gulyás Mártont és Vágó Gábort az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke, Németh Szilárd.
„Az ügy egyszerre komikus és félelmet keltő. Eljött a nap, amikor végre megkaptam a Fidesz-kormány legnagyobb presztízzsel járó kitüntetését, az áruló érdemrendet” – idézi a Der Standard Schillingnek a német nyelvű magyar Pester Lloydban ismertetett Facebook-reagálását. Eszerint felforgató cselekménye abban állt, hogy korrupcióellenes népszavazást követelt, valamint tüntetéssel megzavarta Orbán Viktor szülőhelyének, Felcsútnak a nyugalmát.
Marie Rötzer, az alsó-ausztriai tartományi színház művészeti vezetője a jogállami elvek mélységes aggodalomra okot adó aláásásának nevezte az ügyet, és leszögezte: a művészet szabadsága, éppen úgy, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, mindenképpen megóvandó érték, amiről nincs alku.
