Mamaszállóban maradó fiatalok
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a dolgozó 18–34 év közöttiek 43,9%-a lakik egy háztartásban szüleivel. Egyesek anyagi, mások érzelmi indokok miatt maradnak szüleikkel. Sokan köztes megoldást választanak: külön lakrészt választanak le, vagy a tetőteret építik be.
Öt év óta folyamatosan többen vannak, csaknem nyolc százalékkal lettek többen a szülői házban maradó fiatalok. Az arány meghaladja ugyan az EU átlagát (35,7%), de korántsem a legrosszabb. Máltán például a fiatalok közel kétharmada él szüleivel. Sőt, számos, jobb gazdasági teljesítményű európai országban is hasonló vagy magasabb a mutató, mint itthon. Németországban, Luxemburgban, Svájcban tízből négy, az Egyesült Királyságban és Ausztriában csaknem minden második fiatal marad a családi otthonban egészen a harmincas évei elejéig. Az okok sokfélék: a fiatalok tovább tanulnak, később állnak munkába, saját kereset híján az elkötözés igen nehézkes. A mamahotel-jelenség is megfigyelhető, sok fiatal számára nem kényszer, hanem kényelem a házimunka nélküli élet és az ingyenes lakhatás.
Tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik. A 35 országot tömörítő OECD-országok között ezzel dobogós, harmadik helyezett hazánk. A magyar társadalom erősen röghöz kötött, dr. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a volt szocialista térség társadalmainál erős identitásképző elem a saját otthon. Az emberek a felnőttséggel, az önálló élettel azonosítják az ingatlantulajdon megszerzését.
A lakásvásárló magyarok az elköltözés okaként legtöbbször az önállóságot jelölik meg. Sokaknak az albérlet nem pálya, egészen addig nem terveznek elköltözni otthonról, ameddig nem tudnak saját tulajdonú ingatlanhoz jutni. A múlt években tapasztalható ingatlanár-robbanás miatt ez azonban egyre nehezebb.
A több generációs házaknak nagy hagyománya van idehaza, a közös energia-, munka- és forrásmegosztás előny a családtagok számára. A fiatal pároknak is segítség a szülői támogatás, az idősek gondozása is jóval egyszerűbb, ha legföljebb egy emelet választja el a nemzedékeket.
A múlt évek szabályváltoztatásai is támogatják a saját lakrész vagy éppen önálló lakás kiépítését: ez évtől új lakóegység kialakításához már nem kell építési engedélyt kérni, elég az egyszerű bejelentés, illetve a CSOK is felhasználható már erre. Ami a finanszírozást illeti, a költségek egy új ingatlan vásárlásáétól elmaradnak, de így is tetemes tételt képeznek. A CSOK és saját tőke mellett a lakástakarék szintén felhasználható az építkezéshez, amelyhez ráadásul az állam is hozzájárul: egy hatéves konstrukció esetén szerződésenként a fél millió forintot is elérheti a támogatás összege. A több családtagra is megkötött lakástakarékkal pedig milliós állami támogatás kapható, például a tetőtér átalakításához is.
Mérnökök mondják, sokan építész bevonása nélkül vágnak bele pl. tetőtér-beépítésbe, ez azonban nagyon kockázatos. Az épület statikai vizsgálata elengedhetetlen, hiszen a régi födém sok esetben nem bírja el a megnövekedett terhet, ezért megerősítésre vagy teljes cserére lehet szükség. Ennek költsége a négyzetméterenkénti 30 000 forintot is elérheti.
A hazai ingatlanállományban a máig sok a sátortetős családi ház, amelynek tetőtér-beépíthetősége korlátozott. A tudósítónk által megkérdezett szakértő szerint inkább új, akár 80-90%-ban is használható nyeregtető építését javasolja, még akkor is, ha átlagosan 20 000 Ft négyzetméter-árral kalkulálnak is. Ráadásul sokszor nemcsak az új lakótér teljes épületgépészetét kell kiépíteni, hanem az alsó szintekét is hozzá kell igazítani a megnövekedett igénybevételhez. A legtöbb esetben új, az addiginál nagyobb kapacitású kazánra is szükség van, ami ugyancsak drága lehet.
