Az Alzheimer-kór ellen is véd az időskori nyelvtanulás

A 65 évesnél idősebb magyarok csaknem kétötöde beszél valamilyen idegen nyelvet, elsősorban németül, angolul vagy oroszul – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. (Kép: praxisvita.de)

Az ötvenesek körében végzett országos reprezentatív kutatás szerint az egy nemzedékkel fiatalabbak körében már alacsonyabb ez az arány, az 50-64 évesek nem egészen harmada kommunikál az anyanyelvétől eltérő nyelven. Az időskori nyelvtanulás a családtagok kivándorlása miatt is egyre népszerűbb hazánkban, az ötven felettiek harmada szívesen tanulna valamilyen idegen nyelvet, bár a legtöbben nem fizetnének érte.

Nemcsak a Skype-nagyik lelkesek, hanem azok is, akik karban szeretnék tartani az agyukat, a kutatások szerint ugyanis a több nyelv ismerete évekkel kitolhatja a demencia jelentkezését és ellenállóbbá tesz az Alzheimer-kór ellen is.

A 4Life Direct megbízásából a nyelvek európai napja (szeptember 26.) alkalmából készített felmérés[1] arra kereste a választ, hogy mennyire jellemző a magyar idősek körében az idegennyelv-tudás, illetve mennyire érdekli őket a további nyelvtanulás lehetősége.

Kiderült: az 50 évesnél korosabbak harmada beszél legalább egy idegen nyelvet, ötöde pedig többet is, ami érdemi javulást mutat az előző felmérésekhez képest: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legutóbbi, 2011-i adatai szerint az 55–64 éves magyaroknak csak ötöde kommunikált az anyanyelvétől eltérő nyelven. Meglepő ugyanakkor, hogy a kutatás szerint az 50–65 év közöttiek körében alacsonyabb a más nyelvet is tudók aránya (32%), mint a 65 év feletti korosztály esetében (37%). Ráadásul ez az arány valamivel magasabb még a 18–64 éves lakosság idegennyelv-tudásának az Eurostat által mért 36,7 százalékos átlagánál is.

A legtöbben angolul, németül, oroszul és franciául beszélnek a felmérés szerint. E nyelveket nagyjából azonos arányban ismerik az 50 felettiek, viszont más nyelvet nem jelöltek meg. A 65 évesnél idősebbek körében azonban jóval magasabb a német, orosz és francia nyelvet ismerők aránya, mint az 50–64 évesek között. A férfiak és a nők ugyanakkora arányban ismernek legalább egy idegen nyelvet, azonban a férfiak jellemzően több, a nők inkább csak egy idegen nyelvet ismernek.

A felmérésben részt vevők harmada tanulna szívesen valamilyen idegen nyelvet, ha a képzés ingyenes lenne. A nők, valamint a megyei jogú városokban élők jóval magasabb arányban vennének részt egy ingyenes képzésben, mint a községekben élők.

Azok, akik nem vennének részt egy ingyenes képzésen sem, jellemzően azzal magyarázták válaszukat, hogy nincs szükségük az extra nyelvtudásra, feleslegesnek érzik – a nemleges választ adók negyede ezzel indokolta véleményét. Emellett olyanok is akadtak, akik meg vannak elégedve a jelenlegi tudásukkal (4%), vagy egyszerűen már túl idősnek érzik magukat a nyelvtanuláshoz (4%).

Akik szívesen tanulnának valamilyen idegen nyelvet, azok döntően angolul tanulnának (29%), mert hasznosnak, világnyelvnek tartják, amit jól tudnának hasznosítani utazáskor, külföldiekkel érintkezés közben. A második legnépszerűbb a német (5%), majd ezt követi az olasz (2%), és a válaszadók 1–1 százaléka megjelölte a franciát, az oroszt és a spanyolt is. A megkérdezettek többsége ugyanakkor nem fizetne azért, hogy nyelvet tanuljon; mindössze 8% lenne nyitott a fizetős nyelvtanfolyamra, de még ez is nagyban függ a tanfolyam konkrét árától.

(Kép: Badische Zeitung)

A hazai szenior nyelvoktatásban dolgozó megkérdezett intézmények szerint az időskori nyelvtanulás legjellemzőbb oka a családtagok kivándorlása és külföldi családalapítása. Az unokákkal és az új rokonokkal kapcsolattartás kulcsa sokszor a nyelvtudás, a Skype-nagyik körében ezért is nagyon népszerűek a nyelvtanfolyamok.

Az is jellemző továbbá, hogy a részvevők 60 százaléka idős fejjel, most vág bele egy új nyelv megtanulásába. A kivándorlás mellett a külföldi utazások megszervezése, a társasági élet és az agyának „karbantartása” miatt is sok idős ember ül be az iskolapadba nyelvet tanulni.   

A múlt évtizedben több nemzetközi kutatás is bizonyította: az időskori nyelvtanulás számos előnnyel jár, aki rendszeresen beszél két nyelven, az növeli a memóriájának a teljesítményét, ezáltal pedig edzi az agyát. A torontói York University kutatói szerint az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Aki az anyanyelve mellett az iskolában tanult idegennyelv-tudását esti tanfolyamokon próbálja felfrissíteni, az is tesz valamit a memóriája teljesítményének növeléséért. Azt a jelenséget azonban, amely az időskori demencia előfordulását évekkel kitolja, eddig csak kétnyelvű környezetben felnőtt személyeknél sikerült kimutatni.

Cikkeink nyelvtémában: 

Nyelvében él a nemzet – Nyelveiben él az ember

Az újságíró archívumából: Ady rajongva ajánlotta az eszperantót

Amikor a hindi segített – Találkozásaim indiai politikusokkal