Kettős élelmiszer-minőség: a Bizottság szembeszáll a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal
A Juncker elnök által az Európai Unió helyzetéről elmondott idei értékelő beszédben tett bejelentésnek megfelelően a Bizottság ma iránymutatást adott ki az uniós élelmiszerjog és fogyasztóvédelmi jog eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekre történő alkalmazásáról.
Az iránymutatás segítségével a tagállami hatóságok az eddiginél könnyebben tudják meghatározni, hogy uniós jogot sértenek-e azok a vállalkozások, melyek a tagországokban eltérő minőségben értékesítik termékeiket.
Jean-Claude Juncker az idézett beszédében leszögezte: „Nem fogadom el, hogy Európa egyes részein azonos csomagolással és márkajelzéssel alacsonyabb minőségű élelmiszereket árulnak az embereknek.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos kijelentette: „Ha két különböző terméket azonos márkajelzéssel hoznak forgalomba, az megtévesztő és tisztességtelen eljárás a fogyasztókkal szemben. Egyértelmű példája annak, hogy a több tagállamot érintő problémákat csak uniós szinten, együttműködve oldhatjuk meg. A tagállamok túl sokáig hasztalanul keresték saját maguk a gyógymódot a problémára. Eltökélt vagyok aziránt, hogy ennek az uniós jog által tiltott gyakorlatnak véget vessünk, és elérjük, hogy valamennyi fogyasztó egyenlő elbánásban részesüljön."
Az iránymutatás felsorolja és részletesen ismerteti, milyen uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírásokat kell a hatóságoknak figyelembe venniük, amikor azt vizsgálják, eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekről van-e szó. E tekintetben két EU-jogszabály irányadó:
- az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet, mely előírja, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az adott élelmiszerről, és az élelmiszer-címkén egyebek között a termék valamennyi összetevőjét fel kell tüntetni, valamint
- a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv tiltja például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztését.
Az iránymutatás lépésről lépésre bemutatja, miként állapíthatják meg a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszeripari hatóságok, hogy a termelők megsértik-e ezeket a jogszabályokat. Ha a jogsértés több tagállamot érint, a fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat alapján léphetnek fel ellene.
A tagállami fogyasztóvédelmi és élelmiszeripari hatóságok feladata gondoskodni arról, hogy a vállalkozásokkal megtartassák az uniós jogszabályokat. Ehhez a Bizottság a most kiadott iránymutatással és különböző munkafolyamatokon keresztül nyújt számukra segítséget.
A Bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére alkalmas módszertan kialakításán dolgozik azzal a céllal, hogy a tagállamok azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak. A módszertan kidolgozásához a Bizottság egymillió eurót bocsátott a Közös Kutatóközpont (JRC) rendelkezésére. A Bizottság további egymillió eurót ad a tagállamoknak bizonyítékgyűjtésre és tanulmányok elkészítésére, illetve jogérvényesítési intézkedések végrehajtására. Az intézmény párbeszédet kezdeményezett a termelői és a márkaszövetségekkel, amelyek vállalták, hogy az őszre magatartási kódexet dolgoznak ki. Október 13-án a Bizottság részt vesz a fogyasztóvédelmi csúcstalálkozón, azon a magas szintű miniszteri értekezleten, amelyet a szlovák és a cseh kormány rendez Pozsonyban a kettős élelmiszer-minőség témájában. A Bizottság emellett szeptemberben és novemberben műhelytalálkozókat szervez majd fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági hatóságok részvételével.
Iránymutatás az uniós élelmiszerjog és fogyasztóvédelmi jog alkalmazásához
Tájékoztató az iránymutatásról
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv
Az első nyár roamingdíjak nélkül: az európaiak jól járnak az új szabályokkal
A 2017. június 15. óta hatályos új uniós roamingszabályoknak köszönhetően a fogyasztók EU-n belüli külföldi útjaikon ugyanúgy – vagyis többletdíj megfizetése nélkül – használhatják mobiljukat, mint otthon. Már most, a barangolási díjak nélküli első nyár elteltével látható, hogy az európaiak ismerik az új szabályokat, és EU-n belüli külföldi utazásaikkor kezdik megváltoztatni telefonhasználati szokásaikat.
A ma közzétett Eurobarométer gyorsfelmérés azt mutatja, hogy az európai polgárok nagy többsége ismeri és méltányolja a többletdíj nélküli roaming előnyeit. A felmérés szerint az európaiak 71%-a tudatában van annak, hogy a barangolási díjak megszűntek, 72%-uk pedig úgy látja, hogy ő maga vagy valamelyik ismerőse jól jár ezzel.
A magyarok körében az arányok az uniós átlagnál is magasabbak: a magyar polgárok 78%-a tud a roamingdíjak eltörléséről, és 81%-uk tartja előnyösnek a változásokat.
Az eredményekből egyúttal az is leszűrhető, hogy az utazók már ezen a nyáron kezdték megváltoztatni telefonhasználati szokásaikat külföldi útjaikon:
- Az EU-n belül utazók körében június 15. után az előző hónapokhoz képest kétszeresére (15%-ról 31%-ra) nőtt azoknak az aránya, akik külföldön is ugyanolyan gyakorisággal mobilneteznek, mint belföldön. A más uniós országokba utazó magyarok esetében ez az arány csaknem megnégyszereződött, 7%-ról 26%-ra bővült.
- Az EU-n belül utazók körében 2017. június 15. után az előző hónapokhoz képest a felére (42%-ról 21%-ra) csökkent a külföldön sosem mobilnetezők aránya. A csökkenés a magyarok körében is hasonló mértékű volt, az arány 75%-ról 38%-ra esett vissza.
- A visszafogott külföldi mobilhasználat egyre kevésbé jellemző: június 15. óta kevesebben (20% helyett már csak 12%) kapcsolják ki a mobiljukat más EU-országokba tett utazásaik során. Kisebb mértékben ugyan, de a magyarok esetében is megfigyelhető ez a tendencia: esetükben 11%-ról 8%-ra csökkent ez az arány.
A mobilszolgáltatók már érzékelik az utazók fogyasztási szokásainak megváltozását. Több szolgáltató arról számolt be, hogy az utazóknak köszönhetően 2016 nyarához képest megtöbbszöröződött (3–6-szorosára, vagy még ennél is jobban bővült) az adatforgalom. E növekedést részben a hazai fogyasztók éves adatfogyasztásának szokásos növekedése okozta, a változás azonban jelentős részben az új roamingszabályokra vezethető vissza. A roaminghívások növekedése, ha nem is ilyen kiemelkedő, szintén látványos. A mobilszolgáltatók az utazók által keltett többletkeresletre reagálva hálózati beruházásokba kezdtek az idegenforgalmi övezetekben.
Eurobarométer gyorsfelmérés
Az Eurobarométer felmérés magyarországi eredményei
Általános tájékoztató a roamingdíjak felszámolásáról
Belföldi díjszabás szerinti barangolás – Gyakori kérdések
