Cziffra-fesztivál harmadszor is

Immár a harmadik Cziffra-fesztivál nagy erőkkel megkezdődött előkészületeiről számoltak be a sajtónak ma a budai MOM Kulturális Központban.

Balázs János Liszt-díjas zongoraművész 2016 februárjában kezdeményezte a Cziffra György Fesztivált a Nemzeti Kulturális Alap és a MOM Kulturális Központ támogatásával. Jövőre harmadik alkalommal várja a közönséget a fesztivál, melynek alapvető küldetése, hogy méltóképpen megőrizze és ápolja Cziffra György magas művészi színvonalú életművét, zenei és szellemi hagyatékát, illetve folytassa a fiatal művészeket felkaroló azt a munkát, amely a világhírű magyar zongoraművész életében oly nagy hangsúlyt kapott.

Az a befogadó, műfajilag nyitott művészetszemlélet és újszerű munkamódszer, amellyel Cziffra György élt és dolgozott, jellemzi a fesztivált is: a klasszikus zenei koncertek mellett minden évben improvizatív és jazz-estek is helyet kapnak a programsorozatban. A rendezvény kiemelt megjelenést kínál a fiatal művészeknek, és figyelmet fordít a gyerekek klasszikus zenei műveltségének fontosságára is. A társművészetek bevonásával kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők a fesztivál alatt. A múlt két évben mások között Rost Andrea, Szulák Andrea, Mischa Maisky, Fazil Say, Lajkó Félix, Vásáry Tamás, a Kelemen Quartet, Jandó Jenő, Szakcsi Lakatos Béla, Snétberger Ferenc, Malek Andrea, Szulák Andrea, Sárik Péter állt színpadra Balázs János meghívására a fesztiválon.

Jövőre a fesztivál anyaintézménye, a MOM Kulturális Központ mellett a Zeneakadémia Nagyterme és új helyszínként a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme ad otthont a programoknak. A fesztivál főtámogatója a Nemzeti Kulturális Alap, legnagyobb magántámogatója pedig Várkonyi Attila (FastVentures).

Ezúttal is olyan világsztárok lépnek majd fel, mint Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő, Arcadi Volodos Grammy-díjas és Pierre-Laurent Aimard Siemens Zenei-díjas zongoraművész. A fesztivál vendége lesz Presser Gábor Kossuth-díjas előadóművész és Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, fellép Darko Brlek (klarinét) és Masin Gwendolyn (hegedű), a Hot Jazz Band Kossuth-díjas jazz zenekar és Sárközi Lajos Junior Prima Díjas prímás a zenekarával.

Élvezhetjük majd a Cziffra-fesztivál Kamarazenekarának koncertjét Kállai Ernő Junior Prima Díjas hegedűművész vezetésével, és megtartják a Jövő generációja című koncert is, ahol kiemelkedően tehetséges, fiatal művészek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra.

A fesztivál jegyében megemlékeznek Cziffra György születésnapjáról november 5-én a MOM Kulturális Központban, és ezzel kezdődik a Cziffra Fesztivált megelőző programok sora. Az ünnepi rendezvénykínálatban a fesztivállal együttműködő és azt támogató két önkormányzat is részt vesz. E hónapban a budapest-angyalföldi József Attila Művelődési Központ és a Nagytétényi Cziffra György Kulturális Központ is rendez emlékkoncertet a mester születésnapja alkalmából.

Novembertől lehet jelentkezni a Cziffra-kód című vetélkedőre, amely középiskolásoknak szól, és az online technikákat is segítségül hívva vonja be a fiatalokat a zenetörténet bizonyos szakaszaiba, Cziffra György életművébe. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének szakmai vezetésével megrendezett vetélkedő tavaly is nagy siker volt.

Jövő február első heteiben ismét megrendezik a Cziffra György Fesztivál Mesterkurzust, amelyet a kőbányai kerületi önkormányzat támogatásával tartanak.

Balázs János már szervezi a világhírű zongoraművész születésének századik évfordulóján, 2021-ben a világ több pontján esedékes „Cziffra100” fesztivált, amelyre már számos, nemzetközileg elismert művész jelezte részvételét.

Cziffra György (1921–94) a világszerte ismert magyar zenei előadóművész cigányzenész családból származott. Az angyalföldi Tripoliszban felcseperedett gyermek zongoratehetsége korán megmutatkozott, miután rengeteget gyakorolt Jolán nővére zongoráján. Apja is segítette előrejutását, ám gyakorlásai csupán a saját rögtönzései voltak.

Dohnányi Ernő segítségével, nyolcévesen jutott be a Zeneakadémiára, Dohnányi, Weiner Leó és Ferenczi György, Keéri-Szántó Imre voltak a tanárai. Tizenhárom évesen, csodagyerekként már sikeres koncertek sorát adta itthon és külföldön (Skandinávia, Benelux-államok) is. Ám hiába volt ragyogó tehetség, az „előkelő” művészvilág nehezen fogadta be. Azért, hogy családját eltartsa, 1933-tól lokálokban zongorázott.

Korán nősült, felesége az egyiptomi származású Soleilka volt. 1942-ben – még meg sem született fia, György – behívták katonának. Szovjet fogságba került, többször megszökött. Szabadulva 1947-től folytatta tanulmányait Ferenczi Györgynél, egyidejűleg ismét a pesti éjszakák virtuóza lett. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták. 1956-ban családjával elhagyta Magyarországot. Ausztria után Párizsba ment, ahol már az első hangversenyével szinte üstökösként robbant be a világ zenei életébe. Óriási sikerrel szerepelt a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain, hatalmas sikereket aratott pl. Londonban a Royal Albert Hallban, New Yorkban a Carnegie Hallban.

Zenekedvelő felesége kérésére Charles de Gaulle francia államfő meghívta az Élysée-palotába, és ezután megkapta a francia állampolgárságot. André Malraux író, akkor kulturális miniszter javaslatára Senlisben telepedtek le, ahol 1966-ban elindította a Festival de la Chaise Dieu-t, megvásárolta és felújította a rendkívül rossz állapotban lévő, addig autójavító műhelyként használt senlisi Saint Frambourg-kápolnát, ahol koncertek sorát adta, továbbá képzőművészeti kiállításokat is befogadott. A kápolna új üvegablakait Joan Miró készítette, a felújított kápolnát Raymond Barre miniszterelnök avatta fel. Létrehozta a Cziffra-alapítványt (Fondation Cziffra), ami fiatal zenészek és képzőművészek támogatását tűzte ki céljául.

Repertoárján elsősorban Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei szerepeltek, amelyek nagy részét hanglemezre is játszotta, emellett francia barokk szerzők – mint például Couperin, Rameau, Lully – művei is a műsorán szerepeltek, de a francia 20. századi szerzők (Ravel, Debussy, Franck) műveit is gyakran játszotta. Emellett előszeretettel adta elő saját Liszt-stílusú átiratait, parafrázisait. (A Wikipedia alapján.)