Növekszik a munkavállalók albérletének állami támogatása? – Szigorítják a lakáskiadás adóztatását
Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre. Bár a múlt években látványosan megnőtt bérleti díjak miatt munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, a túl szigorú feltételek miatt az idén országosan is csupán alig néhány esetben vették igénybe. (Kép: freenet.de)
Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO (a világ 158 országában, több mint 1400 irodával jelen lévő könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat) magyarországi irodája a szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzésében megállapítja: országosan nagymértékben nőttek az albérletárak. Budapesten négy év alatt a kétszeresére, ekként a 3000 forinthoz közelít a bérlakások havi átlagos négyzetméterára. A győri, a debreceni és a pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény széles körben is igénybe vehető albérletidíj-támogatásra.
„Az idei feltételek között súlyos megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni – mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria-tanácsadója. – Jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul az összege is érezhetően emelkedhet.”
A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: akkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékának megfelelő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre – ha a jogszabályt az eddig megismerteknek megfelelően hirdetik ki – a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve, jóval több, mint másfélszeres növekedés. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást adhat a rendszer.
A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. Jövőre ez utóbbi feltétel is enyhül, és már csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.
Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.
„A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zóna, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője. – Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz.”
