Kilenc év alatt 40 százalékkal csökkent a forint értéke az euróhoz mérten
A nemzetközi média különösen sokat foglalkozik ezekben a napokban Angela Merkel német kancellárral, aki minden számítás szerint nyerésre áll a választási kampányban. Vasárnap tartják a Bundestag-választást, és senki nem kételkedik a német kereszténydemokraták – valamint szövetségeseik, a bajor keresztényszociálisok – győzelmében. A kérdés csak az, milyen összetételű kormányt alakíthat ezúttal Angela Merkel.
A Politico című amerikai hírportál európai kiadásának mai vezető anyaga Merkelről, a kiismerhetetlennek mondott kancellárról szól. Az írás vezérgondolata – ha ezt eredeti gondolatnak lehet nevezni egyáltalán – az, hogy Merkel megítélése attól függ, ki mond róla éppen ítéletet. A jobboldaliak szerint az egykori NDK-ban nevelkedett Angelának, aki az FDJ-ban, a keletnémet KISZ-ben kulturális titkár is volt, mindmáig megmaradtak bizonyos „balos” beütései. A baloldali értelmiség jelentős része azonban megveszekedett neoliberálisnak tartja.
A Politico szerint mindazonáltal a kiismerhetetlen Merkelt mégis csak jól megismerhették már a németek, és Donald Trump amerikai elnökké választása abban az értelemben jól jöhetett a kancellár asszonynak, hogy a washingtoni elnökválasztás kimenetele aggodalommal töltötte el a németeket, és ez erősíthette bennük azt, hogy amikor saját maguk választanak, akkor a már jól ismert megoldást válasszák.
Az amerikai média több orgánuma – így például a Los Angeles Times – ismerteti a Pew Global Research kutatóközpont frissen közzétett migrációstatisztikai elemzését, amely az európai országokból érkezett különböző adatok összevetéséből – meglehetősen hosszú átfutási idővel, tavaly december 31-i állapotokat tükrözve – tekinti át az európai migrációs helyzetet. Eszerint 2015-ben és 2016-ban összesen 2,2 millióan kerestek menedéket Európában. A többség a háború sújtotta Szíriából, illetve Afganisztánból vagy Irakból érkezett.
A múlt év végére a 2,2 millió menedékkérő mintegy 40 százalékát – 885 ezer főt - már befogadták; 760 ezren vártak a hatóságok első fokú döntésére; 385 ezernek elutasították a kérelmét, és a fellebbviteli döntésre vártak 2016. december 31-én. Hetvenötezret visszaküldtek vagy a saját hazájába, vagy más, az Európai Unión kívüli országba.
A Fox News amerikai hírcsatorna az AP hírügynökség alapján beszámol egy olyan esetről, amely érzékletesen mutatja az embercsempészek lelkiismeretlenségét, szerencsére ezúttal nem halálos tragédia nyomán. Görögországban gyalogszerrel poroszkáló 77 iraki, illetve szíriai menekültet – köztük 37 gyermeket, illetve tizenévest – találtak a hatóságok egy autópálya mentén. Thesszaloniki közelében voltak, ott hagyták őket sorsukra az embercsempészek, azt hazudva nekik, hogy már csaknem úticéljuknál, Athénnál járnak, holott a főváros onnan még jó néhány száz kilométer. A menekültek azt mondták a rendőröknek, fejenként ezer eurót fizettek az embercsempészeknek, akik az Evrosz folyón keresztül juttatták át őket Törökországból Görögországba, majd némi utat még megtettek velük teherautóval. A görög rendőrség szerint csak augusztusban 1500 illegális határátkelőt fogtak el az Evrosz mentén.
A müncheni Süddeutsche Zeitung eközben azt a jogvitát tekinti át, ami a sokat emlegetett kvótadöntéssel, az Olasz- és Görögországot túlterhelő menedékkérő-tömeg unión belüli elosztásának a kötelező mechanizmusával kapcsolatos. Felhívja a figyelmet arra, hogy ennek a mechanizmusnak a jogi hatálya a jövő kedden, szeptember 26-án lejár. Ismerteti a mechanizmus ellen benyújtott magyar–szlovák keresetet, az Európai Bíróság ezt elutasító ítéletét, és megállapítja: tévedett, aki azt hitte, hogy a magyar kormányt álláspontjának átgondolására készteti majd az ítélet. A Süddeutsche Zeitung szerint az Európai Unió egyáltalán nem mutatott következetességet a kvótadöntés érvényesítésében. A magyarokat megbüntetik, mert megtagadták 1294 menekült átvételét, az osztrákokat viszont nem, pedig ők is csak 15 személyt fogadtak be, holott az ő kvótájuk 1953 fő volt.
A Der Standard című bécsi lap arról közöl cikket, hogy közép-európai közgazdászok kevés érvet látnak felhozhatónak az euróövezet rövid időn belül történő kibővítése mellett. A lengyel, a cseh és a magyar gazdaság eszerint elég jól elboldogul a saját fizetőeszközével. Ezeknek az árfolyama a válság 2008-i kirobbanása óta csökkent az euróhoz képest – Magyarországon nem kevesebb, mint negyven százalékkal –, és ez javítja az exportképességet.
A Der Standard által megkérdezett közgazdászok egyike, Richter Sándor szerint az euró bevezetése mellett inkább politikai, mintsem gazdasági érvek szólnak Magyarország esetében. A jobboldali konzervatív Orbán Viktor szemmel láthatóan eltávolította hazáját Brüsszeltől, és még az unióból való kilépésről szóló vita is fellángolt. Az euró bevezetésével Magyarország szorosabban kötődnék az EU-hoz, és a kilépés gyakorlatilag lehetetlenné válna – írja a bécsi lap.
