Az európai törvényhozók látogatása újabb feszültségforrás Budapest és Brüsszel között
A The New York Times és a The Washington Post ismerteti az AP hírügynökség beszámolóját arról, hogy az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának a delegációja, amely az uniós támogatások magyarországi felhasználásának kíván utánajárni, tegnap megtekintette a felcsúti kisvasutat.
Ez a jelentés még nem tartalmaz értékelő megállapításokat az Ingeborg Gräßle német kereszténydemokrata EP-képviselő vezette többpárti delegáció részéről – tapasztalataikról ma tartanak sajtótájékoztatót Budapesten. Azt viszont megtudják a cikkből a The New York Times és a The Washington Post olvasói, hogy az Alcsútdobozt – a miniszterelnök szülőhelyét – a szomszédos Felcsúttal összekötő, összesen három megállós, 5,7 kilométeres kisvasút létesítésére 600 millió forint támogatást adott az unió. Felcsút – ahol Orbán Viktor felnevelkedett, és ahol háza is van – ezen kívül otthont ad a kormányfő által alapított futballakadémiának, amely további 857 millió forinttal szállt be a kisvasút építésébe.
A hírügynökségi tudósítás kitér arra, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter politikai diszkriminációval vádolta meg az európai parlamenti küldöttséget az Orbánhoz köthető vasút megtekintése miatt. Idézi a beszámoló Szigetvári Viktort, az Együtt politikusát, aki szerint a miniszterelnök arroganciáját mutatja ez a szükségtelen Disneyland-beruházás.
Arra is kitér a cikk, hogy Orbán Viktor a bírálatokra reagálva kilátásba helyezte a vasútvonal meghosszabbítását Bicskéig, illetve Lovasberényig, és hogy erre további 8 milliárd 530 millió forintot különítettek el.
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása fényképekkel illusztrált, terjedelmes riportban számol be az EP-delegáció felcsúti látogatásáról. Az európai törvényhozók rutinszerű szemléje, amely arra hivatott, hogy meggyőződjenek az uniós pénzek helyes felhasználásáról, újabb feszültségforrássá vált Budapest és Brüsszel között – írja a Politico.
A portál értesülései szerint a Fideszen belül eltérnek a nézetek azt illetően, hogy miként viszonyuljanak az EP-delegáció látogatásához. Nevének mellőzését kérő, magas rangú fideszes tisztségviselő szerint néhányan úgy gondolják, a vizit beavatkozást jelent a választási kampányba az ellenzék oldalán, de a legtöbb fideszes politikus ezt egyszerű túlreagálásnak tartja.
Kitér a Politico beszámolója arra is, hogy az EP-delegáció köreiben csalódást keltett a Polt Péter legfőbb ügyésszel lezajlott találkozó. A feltett kérdésekre adott válaszai túl általánosak, semmitmondóak voltak.
A nagy példányszámú, hamburgi Die Welt interjút közöl Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszterrel, aki szerint a Balkánt továbbra sem zárták le teljesen a menekültek előtt, és új, részben Románián, majd Szlovákián át vezető menekült-útvonalak jönnek létre. Ennek nyomán az osztrák rendőrség és katonaság már megkezdte a felkészülést a rejtett súlyponti ellenőrzésekre a Szlovákiával határos térségben.
A cseh politika nem képes kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek abból fakadnak, hogy Angela Merkel német kancellár kifejezetten barátságosan viszonyul a csehekhez – írja kommentárjában a Hospodářské Noviny című prágai gazdasági-politikai napilap.
A prágai politikusok merevségét jellemezve a szerző kitér egyebek közt arra, hogy Merkel több ízben próbálkozott tegeződni velük, de ők ezt nem viszonozták, és nem profitáltak a fesztelen, oldott légkör nyújtotta előnyös helyzetből. Az egyetlen kivétel e tekintetben Mirek Topolánek volt, aki 2006–09 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, és aki élve a kínálkozó lehetőséggel, elérte a németeknél, hogy Berlin nagyban segítse a 2009-i cseh EU-elnökség tevékenységét.
A prágai lap szerint a helyzet időközben már odáig romlott, hogy az egyetlen cseh politikus, akinek a telefonhívását azonnal fogadják a német kancellári hivatalban, Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter. A cikk arra is kitér, hogy Miloš Zeman cseh államfő rendszeresen támadja Merkelt, munkatársai pedig a prágai várban fogadták az Alternatíva német jobboldali populista párt vezetőit. Václav Klaus volt cseh köztársasági elnök személyesen is rendszeresen ellátogat az Alternatíva gyűléseire.
Közvélemény-kutatási adatok szerint a csehek 74 százaléka bizalmatlan Merkellel szemben, ami tíz százalékponttal magasabb elutasítottságot jelent, mint ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz viszonyulnak.
