Rádióamatőr gyorstávírász-vb – 180 éves a morzekód

Húsz ország részvételével másodszor mérték össze tudásukat a világ legjobb rádióamatőr gyorstávírászai Magyarországon. A versenyeket a Magyar Rádióamatőr Szövetség (MRASZ) szervezte.

Huszonkét év után hazánk másodszor rendezett gyorstávírász világbajnokságot; Siófok után ezúttal Esztergom adott otthont az eseménynek. Az utóbbi öt évben harmincan tettek Morse-vizsgát. A sportág különlegessége abban rejlik, hogy a kommunikáció az emberrel egyidős létszükséglet, az emberek közötti kapcsolat létformája.

A versenyt ifjúsági, felnőtt és senior korosztályban rendezték meg, négy női és öt férfi kategóriában. Molnár Léna négy bronzérmet, Varró Tamás egy bronzérmet nyert a legfiatalabb korosztály versenyein, a felnőtteknél Provics Ferenc lett harmadik. A csapatversenyben – ahol az országok minden kategóriában legfeljebb három versenyzőt indíthatnak, de csak a két legjobb eredménye számít –, a negyedik helyen végzett a magyar csapat, a győztesek a fehéroroszok lettek. A részletes eredmények megtalálhatók az esemény honlapján.

A rádióamatőr sportágban három nagy szakág létezik: a gyorstávírász, a rádióforgalom és a rádiós tájékozódási futás szakág. A most is megrendezett gyorstávírász-versenyen négy versenyszámban méretteték meg magukat a résztvevők: karakterek vétele, karakterek adása, hívójelek vétele és rádióforgalmi-verseny gyakorlat. Az első két versenyszámban a cél csak betűs, csak számos vagy vegyes (betűk, számok és írásjelek) táviratok vétele és adása a lehető legkevesebb hibával, egyperces időintervallumokban. Az öt karakteres csoportokból álló sorok nem alkotnak értelmes szöveget, így a különböző anyanyelvű versenyzők egyenlő eséllyel indulnak. A hívójelvétel-számban egymás után ötven hívójelet kap a versenyző, és ha egyet jól vett, akkor a következő gyorsabban jön, több pontért, hiba esetén azonban a sebesség csökken. A rádióforgalmi-verseny gyakorlatban a számítógép által generált hívójelekkel kell összeköttetéseket létrehozni kétszer tíz perc alatt. Ilyenkor egyszerre akár négy hívóállomás adása is hallható.

A morzekód használata alapvetően hagyományőrzés, hiszen manapság a beszédalapú átvitel mellett egyre inkább a digitális üzemmódok használata a jellemző. Az összeköttetések klasszikus formája mindazonáltal az 1837-ben feltalált, nemzetközileg egységes morzekód távíró-üzemmódban, amely még nehéz vételi körülmények között is lehetővé teszi az összeköttetések megteremtését.

A Magyar Rádióamatőr Szövetség csaknem egyidős a rádiózással, jogelődjét 1928-ban alapították. Rádióklubok, rádióamatőr-egyesületek a tagjai, ahol kizárólag amatőr, anyagi ellenszolgáltatással nem járó rádióforgalmi, rádiós tájékozódási futó, illetve gyorstávírász-sportot űznek és műszaki, tudományos kísérleteket végeznek. A szövetség tagja a Nemzeti Versenysport-szövetségnek, valamint a Nemzetközi Rádióamatőr-szövetségnek, és országos sportági szövetségként működik. Feladata a rádióamatőr sportág és a rádióamatőr tevékenység szervezése, valamint a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés, a vészhelyzeti rádiózás és valamennyi rádióamatőr érdekeinek képviselete – tagsági viszonytól függetlenül.