Az orbáni Magyarország felmondta a jog tiszteletben tartását

A magyar kormány közölte: „politikailag motiváltnak” és a jövő tavaszi választásokba való beavatkozásnak tekintené, ha az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja az eddig összeállított útiterv alapján látogatna el Magyarországra ebben a hónapban – írja a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása.

A hírportál betekintést kapott a Lázár János és Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának német vezetője közötti levélváltásba. Ebben a miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte, hogy „gondolják újra” a szeptember 16–18-ra tervezett program elemeit. Az európai parlamenti bizottsági tagokból, a frakciók tanácsadóiból, valamint az Európai Számvevőszék képviselőiből álló csoport olyan projekteket kíván megtekinteni Magyarországon, amelyekre uniós támogatás érkezett, és ellenőrizni akarják, hogy nem történtek-e visszaélések az EU-források felhasználása közben.

Augusztus 9-i levelében Lázár János azt írta Grässlének, hogy a bizottság nem igazodik a Magyarország által javasolt projektlistához. Azt kérte, hogy legyen kiegyensúlyozott a programja, ne hassa azt át erős politikai motiváció.

„Felháborító, hogy az Európai Parlament bizottsága módszeresen figyelmen kívül hagyja és elutasítja a magyar kormány javaslatait, és ezzel jelentős mértékben beavatkozik a kampányba” – írta Lázár. Bírálta azt, hogy a csoport nem látogatna meg ellenzéki politikusok által vezetett településeket, miközben a tervek közt szerepel Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának a felkeresése. Szerinte a vizittel nem a kohéziós alapok magyarországi felhasználásának akarnak utána járni, hanem a magyar politikai ellenzék céljait szolgálják.

A programot Grässle szerint az összes európai parlamenti frakció egyetértésével állították össze, mégpedig a jobbközép néppártiaktól – ez a Fidesz pártcsaládja! – és a zöldektől érkezett javaslatok alapján. A bizottság vezetője leszögezte, hogy a misszió mögött semmilyen hátsó szándék sincs, a csoportot nem vezérli elfogultság.

A Politico megszólaltja Judith Sargentini zöldpárti európai parlamenti képviselőt, aki meglepődött a magyar miniszter levelének a hangnemén, a diplomáciai nyelvezet hiányán. Mint mondta, azt megérti, ha a kormány nem támogat lényegében egy ellenőrzést, de ettől még semleges hozzáállást várt volna.

Ingeborg Grässle megkérte Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét, hogy vesse fel az ügyet Jean-Claude Junckernél, az Európai Bizottság elnökénél. Szerinte a magyar együttműködés hiánya és az útiterv megváltoztatására vonatkozó magyar javaslat eléggé súlyos ügy ahhoz, hogy az Európai Bizottság azt megvitassa.

Eközben nem csitul a visszhangja az Európai Bíróság szerdai ítéletének, amellyel elutasította a menekültkvótákkal szemben benyújtott magyar és a szlovák keresetet.

Stephan Löwestein, a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítójának értékelése szerint a magyar miniszterelnök belpolitikai értelemben profitál az ítéletből, de nem fogja elismerni. Szlovákia más utat követ: a kérdés újratárgyalását szorgalmazza, mondván, a szolidaritást más módon is kifejezésre lehet juttatni, mint menekültek átvételével, így például határvédelemmel. Eközben Magyarországon – ismerteti a frankfurti lap a kormányhoz közeli Századvég felmérését – a megkérdezettek 72 százaléka támogatja a kormány „harcát”.

Az orbáni Magyarország felmondta a jog tiszteletben tartását – így értékeli a müncheni Süddeutsche Zeitung azt, hogy Budapest visszautasítja a luxembourgi székhelyű taláros testület döntését. A miniszterelnök részéről ez nem pusztán helytelen viselkedés: ez Európa legbelső lényege elleni támadás.

Magyarország szabotálja az európai lét értelmét – fogalmaz a lap. A lehetséges szankciókat, a „nukleáris opcióként” is emlegetett, végső esetben akár a szavazati jog megvonását is lehetővé tevő hetedik cikkelyt illetően azonban a Süddeutsche Zeitung sem jut tovább, mint az eddigi elemzések: a vétójog segítségével a lengyelek a magyarokat, a magyarok a lengyeleket húznák ki a csávából.

A német üzleti körök lapja, a Handelsblatt mindazonáltal idézi Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert, aki sokkolónak nevezi az ítélet nyomán elhangzott magyar reagálást.

„Azt hallani, a harc csak most kezdődik. Kérdezném, milyen harc? Ha ez a jövőbeni hangnem az egyes európai országok között, akkor a jog eszközeihez kell fordulnunk” – mondta Asselborn az ARD német közszolgálati tévécsatornának. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság panaszt tesz az Európai Bíróságnál az előírt kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt, és ha nem rendeződik az ügy, akkor szankciókat kell kiszabni.

A The New York Times eközben a Reuters hírügynökség alapján arról számol be, hogy a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt bírálta az Európai Bíróság szerdai ítéletét. Eszerint a bíróság fenntartotta Brüsszel azon jogát, hogy ráerőltessen menedékkérőket a tagállamokra.