Oroszok mondják: nem szabad túlértékelni Magyarország uniós szerepét
Adoptálható-e Orbán Viktor hét éve tartó illiberális demokráciája Amerikában? – Ennek veszélyét veszi számba a The American Prospect liberális folyóirat, mivel a jellemzői máris ráillenek a Trump kormányzásának első hét hónapjára.
Steve King iowai republikánus képviselő egyenesen azt állítja, hogy a történelem úgy fog emlékezni Orbán Viktorra, mint a nyugati civilizáció Winston Churchillre. Orbán rendszere példaként szolgált a lengyelek, franciák, hollandok és osztrákok számára, de aligha importálható a tengerentúlra. A szerző, John Shattuck –, aki 2016-ig hét éven át volt a Közép-európai Egyetem rektora – szerint Magyarországon 2009-ben a gazdasági világválsággal kezdődött az a folyamat, amelyben aztán az emberek kiábrándultak a liberalizmusból. Nem találták jobbnak az életüket, mint a kommunizmus idején, a magyar politikusok egy része pedig „új Moszkvának” titulálta Brüsszelt. Vidéken felütötte fejét a nacionalizmus, ahol a lakosság 70%-a él. Ebben a helyzetben tudott hatalomra jutni Orbán Viktor. Rendszerének gyengeségei azonban visszaüthetnek, mint például a legsúlyosabb, a korrupció elharapózása. Erőforrások híján az ország uniós segítségre szorul, amiből az is következik, hogy az Európai Uniónak vannak hathatós eszközei az orbáni rendszer gyengítésére. Ami pedig Amerikát illeti: a decentralizációnak és az egymásra épülő kormányzati pilléreknek köszönhetően az illiberalizmus kivédhető, hacsak nem üt be a Reichstag felgyújtásával azonos esemény, ami Hitler hatalomra jutásának mintájára Amerikában is teljhatalmat adna Trump kezébe. Az Amerikai Egyesült Államok Reichstagja lehet például egy észak-koreai nukleáris konfliktus, egy kínai kereskedelmi háború vagy az «iszlám állam» támadása Amerika földjén. – De a populisták összehangolt támadása is. Mindezekre a civilek együttműködése adhat megoldást.
Szexizmus és rasszizmus címmel közölt cikket a lengyel alapítású, közép-európai baloldali Political Critique az új magyar tankönyvekről. Mint alcímében is egyértelműsíti: ezek az új tankönyvek megtanítják mindazt a gyerekeknek, amit nem szeretnél. Kezdve például azzal, hogy óvodásoknak olyan jutalomkönyvet ajándékoztak, amelyben a menekültügyet akarják lenyomni a torkukon. A rendkívül alapos gyűjtéssel és kritikus merítéssel készült cikk sorra veszi azokat a kísérleti tankönyveket, amelyek a múlt években kormányzati propagandaként szolgáltak. Milyen témákat érintenek? A házasságon kívüli szexuális kapcsolattól kezdve, a homofóbián, a tradicionális női és férfiszerepeken, Trianonon és a kisebbségi népcsoportok megbélyegzésén át a Hitler- és Horthy-szimpátia sugallatáig számos, a liberális gondolkodással össze nem egyeztethetőt.
Miért jött Putyin Magyarországra? - erre keresi a választ az orosz Gazeta. Részletesen elemzi az egyre több szállal egymáshoz kötődő magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat, kitér az előnyeikre, ám kritikusan megjegyzi, hogy hiába ágált Orbán az oroszországi szankciók ellen, az unióban mégsem vétózta meg a többségi döntést. Túlzás így az oroszok részéről azt feltételezni, hogy számukra Magyarország az Európai Unió kapuja lehetne. Ez Magyarország uniós szerepének a túlértékelése. A migrációs politika és általában az uniós politika tekintetében viszont igencsak szkeptikus Orbán – félti az ország szuverenitását. Ebben viszont valóban azonos érdekek mentén politizál Orosz- és Magyarország.
Mintha börtönben tartanák a menekülteket, olyan szánalmas a helyzetük Magyarországon – ezért Németország úgy döntött, nem küldi őket vissza hazánkba, noha a dublini egyezmény szerint ezt minden menekültnek abba az uniós országba kellene visszatérnie, amelyikbe először betette a lábát. – Ennek hátteréről ír a Deutche Welle, s megtudjuk, áprilistól egyetlen menekült sem került Magyarországra Németországból. Egyébiránt Görögországba sem küldik vissza a menekülteket – hasonló megfontolásból. Ugyanakkor a cikk figyelmeztet a májusban az Európai Bizottság által Magyarországgal szemben kezdeményezett szabályszegési eljárás következményeire.
Angela Merkel Brüsszellel együtt élesen bírálta a lengyel igazságügyi rendszert, amely olyan szinten figyelmen kívül hagyja az uniós értékrendet, hogy az a 28 ország együttműködését bénítja meg – számol be a kedden elhangzottakról a The New York Times. Nemcsak Beata Szydło lengyel kormányfő tartja méltatlannak a hazája elleni uniós eljárást, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki azonnal a lengyelek segítségére sietett és úgy fogalmazott, Brüsszelnek nem ilyen, hanem ennél fontosabb ügyekkel kellene foglalkozni, mint például az Európai Uniót fenyegető biztonsági kérdésekkel. Kijelentette, ha szankcionálni akarják Lengyelországot, akkor Magyarország határozottan meg fogja a döntést vétózni. Ma találkozik Angela Merkel Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel Berlinben, s a találkozó egyik kiemelt témája a lengyel–uniós viszony lesz.
