Orbán gúzsba köti a független és a vele szemben álló vidéki sajtót
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a választások előtt semmit nem bíz a véletlenre – ezzel a megállapítással kommentálja Gregor Mayer, a Der Standard című bécsi lap budapesti tudósítója azt a hírt, hogy az ausztriai, vorarlbergi székhelyű Russmedia vállalkozás eladja magyarországi lapjait.
A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a vidéken megjelenő újságok még releváns nagyságú olvasótábort mondhatnak magukénak: a megyei lapokban, a helyi beágyazódás folytán érdemes hirdetni, ezeket a sajtótermékeket valóban olvassák.
A Der Standard tudósítója merész megállapítást tesz: szerinte már most sem férhet kétely ahhoz, hogy Orbán kiemelkedő győzelmet arat majd a jövő tavaszi választásokon, aminek magyarázata egyfelől az általa megteremtett tekintélyelvű környezet, másfelől az ellenzék gyengesége. A kormányfő – folytatódik a cikk – ennek ellenére semmit sem kíván a véletlenre bízni: most a megvalósítás küszöbére érkezett az a célja, hogy gúzsba kösse a független vagy vele szemben ellenálló regionális sajtót.
A Russmedia nevű kiadó, amely az osztrák Vorarlberger Nachrichtent és a Vorarlberg Online kiadványt jelenteti meg, eladja magyarországi regionális lapjait. Három erős vidéki újságról van szó, a nyíregyházi Kelet-Magyarországról, a miskolci Észak-Magyarországról, valamint a debreceni Hajdú-Bihari Naplóról, továbbá a hozzájuk tartozó kelet.hu, eszak.hu és naplo.hu portálról.
Ezzel immár az egész magyar regionális sajtó Orbán ellenőrzése alá kerülhet – írja a Der Standard, és emlékeztet arra, hogy a mostani vevő, a VCP tavaly októberben 12 magyarországi regionális lapot adott el a Mészáros Lőrinc kezében levő Opimusnak, előtte pedig beszüntette a Népszabadság megjelentetését. Az említett 12 lapot most egyetlen közös szerkesztőség látja el kormányzati propagandaanyagokkal – írja a bécsi lap.
Berlin nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy állítsa le a Törökországgal való vámunió kiterjesztését célzó előkészítő tárgyalásokat – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. A németek a Törökországon belüli politikai fejleményekkel indokolják a megbeszélések befagyasztására vonatkozó javaslatot, és Berlin azt is szeretné, ha pénzügyi nyomást gyakorolnának Törökországra a jogállamiság tiszteletben tartása végett.
Megjegyzem, ez a sajtójelentés is beleillik abba az összképbe, amely szerint Németország a korábbinál erőteljesebben kívánja érvényesíteni saját gazdasági súlyát az unión belül és az unió partneri környezetében is annak érdekében, hogy az általa fontosnak tartott elvek és normák minél maradéktalanabbul érvényesüljenek. Ez a változó német hozzáállás már része annak, hogy Berlin a 2019-et követő időszakra készül, amikor is Nagy-Britannia távozik az EU-ból, és az európai integráció hajtóerejét minden eddiginél jobban a német–francia együttműködés adja.
A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának vezető anyaga a mai németországi dízel-csúcstalálkozóval foglalkozik. Több mint egy tucat német szövetségi miniszter, illetve tartományi miniszterelnök ül le a tárgyalóasztalhoz az ország nagy autógyártóinak vezérigazgatóival, hogy megvitassák a dízelüzemű gépkocsik károsanyag – elsősorban nitrogén-oxid – -kibocsátása csökkentésének lehetőségeit. A téma látszólag inkább szakmai, de – írja a Politico – a tanácskozást abban az összefüggésben kell értelmezni, hogy immár kevesebb, mint két hónap múlva tartják Németországban a Bundestag-választást, és az utóbbi időben botrányt botrányra halmozó autóipar megregulázásának – vagy egyáltalán e területen bármilyen kézzelfogható eredmény elérésének – a kényszere súlyos teherként nehezedik a választásra készülő kormánypolitikusok vállára.
A dízel-csúcstalálkozót még júniusban hívták össze, de azóta újabb, napvilágra került jelentések zaklatták fel a kedélyeket, amelyek szerint a Volkswagen, a Daimler, a BMW, az Audi és a Porsche már évtizedek óta technikai munkacsoportokat működtet azért, hogy kiiktassák, vagy legalábbis visszaszorítsák a versenyt az autóiparból. A dízel-csúcsot megelőző németországi hangulatot jól példázza a Die Welt című hamburgi lapvezető anyagának a címe: a németek keményebb fellépést várnak el az autóiparral szemben.
Végül: az RT orosz állami média angol nyelvű szolgálata – a Russia Today – a NATO tájékoztatása alapján beszámol arról, hogy két spanyol F-18-as NATO-repülőgép rövid időre megsértette Finnország légterét, amikor orosz gépeket – két MiG-31-est és egy Antonov szállító gépet – fogtak be. A NATO-gépek Észtország közelében, semleges vizek fölött szegődtek az orosz gépek kéretlen kíséretébe, és eközben, mielőtt a kísérést átadták volna a finn légierőnek, véletlenül megsértették az atlanti szövetséghez nem tartozó Finnország légterét – olvasható az RT tudósításában.
