Kazah férfi kiadatása ellen emelte föl szavát a magyar Amnesty
Az Amnesty International Magyarország levélben fordult dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, amelyben arra kéri, hogy a magyar hatóságok ne adják ki a 2012 óta Magyarországon élő Jerzan Kadesovot Kazahsztánnak, mert félő, hogy a volt bankárt hazájában megkínozhatják, bántalmazhatják vagy akár halálra is ítélhetik.
Kadesov kiadatása sértené Magyarország hazai és a nemzetközi jogi kötelezettségeit.
Miként más európai országok illetékesei is megállapították a Kadesovéhoz nagyon hasonló ügyekben, a kiadatással súlyos veszélybe kerülhetnek a férfi emberi jogai. Az Amnesty International információi alapján a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása továbbra is rendszeresen előfordul Kazahsztánban: 2016 januárja és novembere között legalább 163 esetben dokumentáltak ilyen jogsértést. Az ország tizenhét különösen súlyos bűncselekmény esetében továbbra is alkalmazza a halálbüntetést: amióta 2003-ban Nazarbajev elnök moratóriumot hirdetett a kivégzésekre, hat embert ítéltek halálra.
Komoly aggodalomra ad okot – figyelemmel az ügy politikai hátterére –, hogy Jerzan Kadesov a kiadatása esetén kínzás vagy más kegyetlen, embertelen bánásmód áldozatául esnék, sőt akár halálra is ítélhetik a férfit. A magyar Alaptörvény XIV. cikkének második bekezdése alapján „senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.”
A francia Államtanács 2016. december 9-én azt állapította meg, hogy Muhtar Abljazov, Kadesov volt főnöke ellen politikai indíttatású büntetőeljárás zajlik. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik. Az Amnesty International Magyarország véleménye szerint a körülmények és az a tény, hogy az Államtanács vizsgálata az eljárást politikai indíttatásúnak minősítette, valószínűsíti, hogy a Kadesov elleni eljárás mögött is politikai motiváció húzódik.
Az AI Magyarország arra kéri az igazságügyi minisztert, hogy az ügy politikai jellegére tekintettel, és figyelembe véve, hogy a kiadatás esetén Jerzan Kadesovot milyen veszélyek fenyegetik, Magyarország utasítsa vissza a kiadatásra irányuló megkeresést, és ne adja ki a férfit Kazahsztánnak. Ellenkező esetben Magyarország megszegi a hazai és nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, vagyis hogy senkit se tegyen ki kínzás, embertelen bánásmód vagy büntetés veszélyének, amely súlyos jogsértés és komoly presztízsveszteség lenne hazánknak.
