Adóhivatali vegzálással megtorolt véleménynyilvánítás

Szentesi Kálmán az a magyar polgár, akinek elege lett abból, hogy az általa befizetett adó, a magyar állam hathatós közreműködésével, elveszíti közpénzjellegét.

Tiltakozásul a kormány által vezérelt korrupció ellen, 2016-ban visszakérte a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) a 2015-ben már befizetett személyi jövedelemadója egy részét, összesen 1 361 751 forintot. A NAV azonban vagy nem értette a tréfát, vagy nem szerette, ugyanis 408 ezer forintos bírságot rótt ki rá.

A NAV úgy vélte, hogy Szentesi Kálmán jogosulatlanul igényelte vissza az adóját, amiért meg kellett őt büntetni. Szentesi cselekedete Valójában egyetlen fillérrel sem kurtította meg az adóbevételeket. A képviseletét ellátó Transparency International Magyarország (TI) meggyőződése szerint szükségtelen volt a magyar átlagjövedelmekhez mérten drákói bírság kiszabása.

Szentesi mindössze kifejezte a kormánynak a korrupció iránti engedékenységével szembeni kritikáját. Márpedig jogállamban a kormányt kritizáló polgárt illik békén hagyni, különösen akkor, ha leleplezi saját magát. Ilyenkor ugyanis a polgár nem tesz mást, mint gyakorolja a véleménynyilvánításhoz fűződő alapvető jogát. Mivel úgy véljük, hogy az adóhatóság szükségtelenül rótt ki aránytalanul súlyos bírságot Szentesi Kálmánra, bírósághoz fordultunk az érdekében. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem nekünk adott igazat, ezért ügyfelünk védelmében az alkotmánybírsághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.

Az ügy azonban még nem ért véget, sőt, a java még hátra van. A NAV nyomozói július 13-án, összesen 1 500 417 forint összegű adó, részben csak megkísérelt elcsalása miatt, költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással gyanúsították meg Szentesi Kálmánt.

Történt ugyanis, hogy az adóhatóság, közvetlenül a 408 ezer forintos bírság kiszabása után elrendelte Szentesi Kálmán 2014-i adóbevallásának a soron kívüli vizsgálatát és talált is 128 993 forint eltérést. Ezt az összeget Szentesi Kálmán valóban jogosulatlanul igényelte vissza, ám ennek az volt oka, hogy a NAV a vonatkozó határozatot rossz címre postázta. Szentesi Kálmán azt hitte, hogy 2014-ben túlvonták a személyi jövedelemadóját, ezért visszakért 128 ezer forintot, a NAV meg történetesen vissza is utalta. Az adóhatóság ezt a pénzt azóta sem követelte Szentesi Kálmántól – egészen mostanáig. Most azonban úgy vélik az adónyomozók, hogy a 128 993 forint visszautalásával megvalósult a költségvetési csalás, amihez hozzácsapták azt az 1 361 751 forintot, amit Szentesi Kálmán meg akart menteni attól, hogy valamelyik oligarcha, vagy a befolyásos politikusi családtagok egyikének a magánvagyonává alakuljon át. Ez utóbbit, állítja a NAV, csak a hatóság szemfülességének köszönhetően nem sikerült elcsalni.

A polgárnak tehát, aki felemelte a szavát a közpénzek korrupt felhasználása ellen, százezer forintokra rúgó bírság és ellene indított büntetőeljárás lett az osztályrésze.

A TI a jövőben is tájékoztatja a közvéleményt Szentesi Kálmán peréről és az ellene zajló nyomozás állásáról.