Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. május 19. Az év 140. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739422. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán visszhangkamrájává vált a magyar média nagy része

Orbán visszhangkamrájává vált a magyar média nagy része

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál munkatársának, Zalán Eszternek elemzését közli arról, miként alakították át a médiát Magyarországon Orbán Viktor visszhangkamrájává.

„Ha olyan magyar vagy, aki csak a vele szembe jövő híreket fogyasztja, azt gondolhatod, hogy Magyarország számára a legnagyobb fenyegetést Soros György jelenti, akinek az intésére migránsok milliói várnak, hogy elárasszák Európát, Soros által finanszírozott NGO-k, valamint a politikai korrektség és a bürokrácia által terhelt EU segítségével” – olvasható az elemzésben, amely beszámol a Soros elleni plakátkampányról és a Fidesz nem újkeletű ellenségkereső gyakorlatáról. A magyar média állapotáról szólva megállapítja, hogy az nem képes többé ellátni a hatalmon levők módszeres ellenőrzésének a feladatát.

„A médiapiac és a piaci szereplők túlnyomó többsége a Fideszhez kötődő vállalkozók kezében van. A médiapiac működését nem a piaci erők határozzák meg, hanem a Fidesz” – idézi Polyák Gábort a Mérték Médiaelemző Műhelytől. Az elemzés kitér Simicska Lajos szerepére, valamint arra, hogy a kormánybarát média kialakításában Orbán Viktor főként három emberre – Andrew Vajnára, Habony Árpádra és a Rogán Antalra – támaszkodik.

Az EUObserver írása megszólaltatja Hargitai Miklóst, a Magyar Újságírók Szövetségének a elnökét – a megszüntetett Népszabadság egykori újságíróját, jelenleg a Népszava szerkesztőjét –, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a szokásos hírcsatornákból tájékozódók csak nagyon csekély mértékben jutnak hozzá az információk azon széles köréhez, ami alapján megalapozott véleményt tudnának alkotni.

Ezt a helyzetet tovább erősíti a magyar választók apátiája, és ilyen légkörben kevés ügy tud kiváltani széles körű tiltakozást – teszi hozzá ehhez Polyák Gábor.

A The New York Times ismerteti a Reuters hírügynökség beszámolóját arról, hogy a hét közép-európai ország külügyminiszterének budapesti tanácskozásán sürgették az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsítását, valamint az AP hírügynökség arról szóló jelentését, hogy Izrael felülbírálta saját budapesti nagykövetét, aki elítélte a Soros György elleni plakátkampányt.

A Russia Today című, angol nyelvű orosz állami hírportál terjedelmes saját beszámolóban foglalkozik a Soros György elleni kampányhoz kapcsolódó, magyar-izraeli diplomáciai fejleményekkel. Azt írja Sorosról, hogy kiváltotta mind Magyarország, mind Izrael haragját azzal, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül politikai nyomást próbál gyakorolni. A magyar kormányzati vádak ismertetése mellett – amelyek jól ismertek a magyar hallgató előtt – a Russia Today kitér arra is, hogy mi a baj Sorossal Izraelben. Eszerint a milliárdos ott olyan nem kormányzati szervezeteket támogat, amelyek a palesztinok ügyét mozdítják elő, és Izraelt olyan, apartheid politikát folytató államként állítják be, amely módszeresen elkövetett háborús bűncselekményekért felelős.

A The Washington Post közli Jeffrey A. Engel külpolitikai elemzését, amely szerint Donald Trump amerikai elnök figyelmen kívül hagyja a két világháború tanulságait, és nem helyez elég hangsúlyt az Egyesült Államok európai elkötelezettségére. A szerző úgy véli, hogy Európa mintegy magára hagyásával Washington azt szítja, amitől az amerikai politika alakítóinak korábbi nemzedékei talán jobban féltek, mint maguktól a szovjetektől – nevezetesen a nacionalizmust, ami ahhoz vezetett a történelem során, hogy Európa képtelen volt fenntartani saját békéjét.

A nacionalizmus most is növekedőben van – írja a The Washington Post vendégelemzője. „Nagy-Britannia arra szavazott, hogy elhagyja az Európai Uniót. Franciaország, Ausztria és Hollandia csaknem megválasztott büszke idegengyűlölőket. Lengyelország és Magyarország ezt meg is tette” – fogalmaz Jefffey A. Engel, és hozzáteszi: Európa mindemellett újra fegyverkezni kezdett. Svédország ismét bevezette, Norvégia pedig kiterjesztette a katonai összeírást, az Európai Unió pedig bejelentette, hogy új katonai tervezési és koordinációs parancsnokságot hoz létre, a NATO keretein kívül – sorolja az intő jeleket az elemző.