Orbán dühönghet az Ahmed H.-ítélet miatt
A Süddeutsche Zeitung szerint dühítő lehet Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Angela Merkel német kancellár menekültpolitikája ismert bírálójának, hogy az illetékes magyar fellebbviteli bíróság a minap hatályon kívül helyezte a tíz év szabadságvesztésről szóló első fokú ítéletet, és új eljárást rendelt el annak a – hivatalos közlésekben Ahmed H.-ként emlegetett – szír menekültnek az ügyében, akit a röszkei határátlépőnél lezajlott 2015-i összetűzésben játszott szerepe miatt terrorizmusért ítéltek el.
A müncheni lap részletesen ismerteti az ügy hátterét. Egyebek közt kiemeli, hogy a fellebbviteli bírák kifogásolták: az első fokú ítélethozatalkor a rendőrök tanúvallomásának nagyobb hitelt adtak, mint másokénak. Összességében nem tisztázták az események lefolyását. A vádlott nem tehető felelőssé az incidensben érintett embercsoport egészének a tetteiért, mert egyértelműen nem nyert bizonyítást, hogy Ahmed H. vezető szerepet játszott az eseményekben.
A Süddeutsche Zeitung megemlíti azt is, hogy az ügyészséget a belátás teljes hiánya jellemezte. Nem csupán ellenezte az új eljárás lefolytatását, hanem még azt is követelte, hogy emeljék a büntetés mértékét húsz évre.
Az európaiak kétharmada úgy véli, hogy az uniónak kemény álláspontra kell helyezkednie a britekkel szemben a kilépési tárgyalások során – emeli ki a The Guardian annak a számos témát átfogó felmérésnek az egyik megállapítását, amelyet a Chatham House, a brit királyi külügyi intézet és a Kanter iroda közösen végzett el kilenc kontinentális EU-tagországban, köztük Magyarországon. Eszerint a válaszadók 65 százaléka mondta azt a kérdezőbiztosoknak, hogy az alapelvek tekintetében az EU-nak nem szabad engedményeket tennie. Mindössze 18 százalék vélekedett úgy, hogy az uniónak törekednie kellene a lehető legszorosabb viszony megőrzésére a britekkel. Az Egyesült Királyságban az ott szintén elvégzett felmérés tanúsága szerint 49 százalék van ezen az állásponton.
A bécsi Der Standard ugyanebből a felmérésből – összevonva a kilenc kontinentális tagállam és Nagy-Britannia adatait – azt emeli ki ismertetésében, hogy a megkérdezettek több mint a fele a muszlimok bevándorlásának a megállítását akarná. Egészen pontosan 56 százalék válaszolt úgy, hogy a muszlim többségű országokból le kell állítani a további bevádorlást. A társadalmi elithez soroltak körében ez az arány 32 százalék volt. Ehhez hasonló arányban – 55 százalék, illetve az eliten belül 35 százalékban – válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy összeegyeztethetetlennek tartja-e a megkérdezett az európai és a muszlim életformát.
Ami az unió jövőjét illeti, a Der Standard összeállítása szerint a megkérdezettek 41 százaléka elutasította az Európai Egyesült Államok megteremtésének az gondolatát közös európai kormánnyal. Az elit körében az elutasítási ráta ennél magasabb, 47 százalékos volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többség egységes európai államot akar. Ha levonjuk a bizonytalanokat, akkor kiderül, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozásának az elgondolását az uniós lakosságnak csak a 30 százaléka támogatja, és a társadalmi eliten belül sem több 40 százaléknál a támogatási ráta. Az elit tehát valójában nem kisebb vagy nagyobb mértékben pártolja az egyesült Európát az átlagnál, hanem kevésbé bizonytalan a válaszadásban – ám éppúgy megosztott, mint a társadalom többi szegmense.
Végül megemlítem, hogy az EurActiv című uniós hírportál beszámolója szerint miután az unió újabb egy évvel meghosszabbította a Krím félszigetet sújtó gazdasági szankciók hatályát a 2014-i orosz bekebelezés miatti tiltakozás jegyében, hamarosan – e hét második felében az EU-csúcson ugyanilyen szankcióhosszabbítás várható magával egész Oroszországgal szemben. Az EuraActiv megjegyzi, hogy a szankciókkal szembeni érveket leginkább az olaszok, a görögök és a magyarok szokták felhozni.
