Kötelezettségszegés a menekültügyi kvótarendszer visszautasítása
Ma dönt a kötelezettségszegési eljárás megindításáról az Európai Bizottság Magyarország, Cseh- és Lengyelország tekintetében.
El is küldik mindhárom tagállamnak azt a külügyi jegyzéket, amelyben indoklásként a menekültügyi kvótarendszer visszautasítása szerepel, méghozzá egy olyan válsághelyzetben, amikor az uniós tagállamoknak közösen kellene némi terhet levenniük az olaszok és a görögök válláról – értesült három forrásból is a Reuters hírügynökség.
A kifejezetten makacs ellenállást tanúsító Magyarország és Lengyelország álláspontja egyre népszerűbbé válik a nacionalista, populista felhangok felerősödésével Európa-szerte. Tulajdonképpen a volt kommunista keleti és a gazdag nyugati blokk küzdelme ez, amelyben utóbbiak között Olaszország is világossá tette: megfosztják az uniós alapoktól azokat, akik nem teljesítik az elvárásokat. Ugyanezt a véleményt osztja Németország és Franciaország is. Emellett mára az is kiderült, hogy a Budapest és Pozsony által az Európai Bíróságra benyújtott kvótaellenes kereset elbírálása több forrás szerint is júliusra várható. Az információkat számos lap átvette, például a brit Daily Mail is.
Ugyancsak sok nemzetközi sajtóorgánum foglalkozik Orbán Viktor Brüsszel- és menekültellenes politikájával, illetve az ezt kifejtő hétfői parlamenti beszédével – kezdve a Bloomberg amerikai egészen a Xinhua kínai hírügynökség beszámolójáig. Különösen érzékenyen érinti ez az uniós testületet, miután a magyar kormányfő azt állította, hogy az EU nyíltan a terroristák oldalára állt. A lengyel belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy nem hagyja annyiban ezeket a fenyegetéseket a három ország – Lengyelország, Magyarország és Csehország –, amely a kvótarendszerrel szembehelyezkedve együtt ír levelet Jean Claude Junckernek. Több elemzés is úgy látja, Orbán a kötelezettségszegési eljárás beindításának döntéséről tudomást szerezve élesítgette oroszlánkörmeit a hétfői, budapesti parlamenti vitában.
A civilek átvilágítására vonatkozó törvény mai elfogadásához időzítette elemzését a Human Rights Watch érdekvédő szervezet, amely szerint a civileket eddig is átvilágították, amely alapján a magyar kormány pontosan tudta, honnan és kitől jön a pénz. A mostani törvény stigmatizálni akarja őket, és szabadságukat korlátozni azzal, hogy fölösleges adminisztratív terheket ró ki rájuk. Az európai és közép-ázsiai térség igazgatóhelyettese, Benjamin Ward szerint egyértelmű, hogy a kormánnyal szembeni kritikus hangok elhallgattatása a törvény módosításának a célja, mert a pénzügyi átvilágításuk nem lesz jobb, és a kormány nem ezzel fogja megvédeni az országot a külföldiektől.
A brüsszeli New Europe hetilap a civil törvénynek a Velencei Bizottság javaslatára elkészített módosítását nem látja lényeget érintőnek, csupán formalitásnak. Erről Bárándy Gergely szocialista képviselő is nyilatkozott a lapnak, amely szerint a kormány ugyanazt csinálja, mint eddig, a lényeget nem érintő változtatásokkal csinosítja a szöveget, de attól a civil szervezetek megbélyegzése és kontrollja csöppet sem csökken.
A Visegrádi 4-ek hétfői varsói találkozóján továbbra is egyetértés volt a menekültkérdésben, sőt a kvótarendszer elutasításában a négy ország belügyminiszterei tovább mentek, s azt fogják közösen kérni, hogy kormányfői szinten döntsenek róla. Eközben a lengyel miniszter bejelentette, hogy ott is referendumot fognak kiírni – 2019-ben – a menekültek befogadásáról , hozzátehető, magyar mintára. Szijjártó Péter külügyminiszter eközben lengyel kollégájával is tárgyalt, méghozzá az orosz kérdésről, aminek megítélése a két ország tekintetében igencsak különböző – de ami persze nem új keletű, hanem történelmi örökség.
A Radio Poland szerint azonban a közös hangot mégiscsak megtalálják a kelet-ukrajnai agresszió közös elítélésben. A helyzet hozza magával, hogy most ennél fontosabb számukra a lengyel–magyar barátság megbonthatatlansága. Magyar fotográfusok alkotásaiból kiállítást is nyitottak Varsóban abból az alkalomból, hogy 2017 a magyar kultúra éve Lengyelországban.
A külügyérek közös sajtótájékoztatójáról a kínai hírügynökség az elsők között számolt be. Mind a lengyel, mind a magyar diplomata egyetértett abban, hogy a menekültügyi problémákat nem lehet a pénzcsapok elzárásával megoldani, mert ez csak azt bizonyítja, hogy politikát csináltak az ügyből. S hiába zsarolják ezzel Magyarországot, mondta Szijjártó, célt nem fognak így elérni.
