Magyarország a korrupciótól legfertőzöttebbek között az EU-ban
Miként eddig minden évben, az idén is közzétette a törvényes határidőig a közhasznúsági jelentését a Transparency International Magyarország (TI). A jelentés a törvényi kötelezettségeken felül is tartalmazza a TI bevételeit, kiadásait, és azt is, hogy mely donorok támogatták a szervezetet.
A TI szerteágazó tevékenységének bemutatása, a mintegy kéttucatnyi projektleírás alkalmat ad arra, hogy az érdeklődők mindenre kiterjedő, átfogó képet kapjanak a TI tevékenységéről. A civil szervezet tavaly is számos kutatást végzett, amelynek a célja a hazai korrupció természetének és nagyságának, valamint a lakosság és az üzletemberek érzékelésének a feltárása volt.
A magyarországi korrupció felülről vezérelt és rendszerszintű, több esetben pedig legalizált. A közszféra korrupciós kitettségét számszerűsítő mutató, a Korrupció Érzékelési Index (CPI) rangsora szerint Magyarország világviszonylatban a korrupció által közepesen fertőzött állam: 176 ország közül az 57. helyet foglalja el 48 ponttal (0 - nagyon korrupt, 100 - egyáltalán nem korrupt). Az Európai Unión belül egyre romlik a pozíciónk: a legfrissebb, 2016-i listán Magyarország a 24-25. helyet foglalta el, Romániával holtversenyben. Magyarország az uniós országok közül már csak Bulgáriát, Görögországot és Olaszországot előzi meg.
A 2016-i Globális Korrupciós Barométer Magyarországra vonatkozó megállapításai azt mutatják, hogy a magyar lakosság szerint a korrupció egyre súlyosabb probléma, és egyre kevesebben hiszik, hogy tenni tudnak ellene. Csak minden ötödik magyar tenne bejelentést vagy tanúskodnék bíróságon, ha korrupciót tapasztal, és csupán 14 százalék gondolja azt, hogy az egyes állampolgár tehet bármit is a korrupció ellen. E számok azt jelzik, hogy a magyar lakosság nemcsak nyugat-európai, de regionális összevetésben is passzívnak tekinthető.
A 18-29 éves korosztály körében a megkérdezettek több mint kétharmada úgy véli: akik korruptak, azoknak nagyobb esélyük van a boldogulásra, mint azoknak, akik távol tartják magukat a visszaélésektől. Tény ugyanakkor az is, hogy a kis vagy „utcai“ korrupciós esetek az állampolgárok tapasztalatai szerint valamelyest visszaszorulóban vannak, különös tekintettel a rendőrségi vesztegetésekre.
Az egyedi ügyek területén a TI a legnagyobb eredményt 2016-ban is azzal érte el, hogy több ízben sikerrel indított pert a közérdekű adatok megismerése végett. Csak néhány példa: a TI kiderítette, hogy a hazai letelepedési államkötvény-konstrukció a magyar állam számára forint-milliárdokban mérhető veszteséggel jár, s folytatta a sportfinanszírozásban rejlő súlyos korrupciós kockázatok, továbbá a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok közpénzköltéseinek feltárását. Ezek mellett sikerrel járt a szervezet akkor is, amikor a Magyar Külkereskedelmi Banknak az eladás utáni végső tulajdonosaira, illetve az egyes budapesti kerületi önkormányzatok közpénzhasználatára volt kíváncsi. A TI feljelentésekkel és nyílt levelekkel hívja fel a közvélemény figyelmét akkor is, amikor a kormányzati befolyás alatt álló ügyészség félre néz, és nem emel vádat.
A TI úttörő kezdeményezései 2016-ban is aktívan hozzájárultak a korrupciós jelenségek feltárásához, továbbá a korrupció elleni eszközök kifejlesztéséhez. Ezek sorában említendő, hogy megnyílt az Assist internetes oldal, a TI legújabb szoftverfejlesztése. A Google által támogatott munka lényege, hogy az egyelőre próbaváltozatként működő, a világhálón mindenki számára elérhető eszközzel gyorsan és egyszerűen lehet közérdekű adatokat letölteni. Az Európai Unió megbízásából fejlesztett „redflags“ jelzőrendszer segítségével a TI tovább vizsgálta a hazai közbeszerzési kockázatokat. Továbbá: a TI – az Európai Bizottságnak 11 uniós országban 16 beruházásra kiterjedő pilot-projektjében – vállalta az M6-os autópálya Bóly–Ivándárda közötti szakaszának megvalósítását célzó beruházás civil monitorozását. Az integritási megállapodás a Transparency International által kifejlesztett eszköz: olyan háromoldalú polgári jogi megállapodás az ajánlatkérő, az ajánlattevők és a független civil monitor között, amelyben mindegyik fél vállalja az átláthatóságot. Az M6-os autópálya államhatárig terjedő szakaszának kivitelezésére irányuló integritási megállapodást az érintettek 2016. október 26-án írták alá Budapesten. Magyarországon ez az első olyan autópálya-beruházás, amelyet civil szervezet ellenőrizhet.
A TI legfrissebb közhasznúsági jelentése letölthető innen, az előző évek beszámolói és a teljes körű, a törvényi kötelezettségeken túlmutató pénzügyi kimutatások pedig egy kattintással itt érhetők el.
