A vártnál gyorsabb növekedés

Az év első negyedében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít.

Az építőipar és az ipar eddig a gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Az első negyedévben a magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU-átlagánál, a régióban azonban nem volt kiugró. A magyarnál alacsonyabb volt ugyan a cseh, a bolgár és a szlovák dinamika, gyorsabb viszont a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés.

Magyarországon az első negyedévben kiemelkedő, 25%-os volt az építőipar fejlődése. Mivel ez a mélyponthoz képest következett be, ez évben ennél szerényebb ütem várható. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött.

A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7%-ra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3%-kal emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom viszont az első negyedévben a tavalyinál is lassabban, 3,4%-kal bővült. Ez akkor is nagyon alacsony, ha tudjuk, hogy az idén a húsvét – s ezzel a húsvéti forgalom is – áprilisra esett. Eközben ugyanis a reálkeresetek 8%-kal emelkedtek, s a foglalkoztatottak száma is 2,5%-kal bővült. Így valószínű, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-­csökkenése miatt, de még inkább annak következtében, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása végett főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”.

Az első negyedévben az átadott lakások száma csaknem másfélszeresére emelkedett ugyan, de ez csak 2000 lakás. Budapesten azonban felére csökkent a lakásépítés, s ezzel is összefüggésben a vállalkozások által az országban épített lakások aránya 50%-ról 40%-ra csökkent. Ebben azonban változás várható, összességében a tavalyi 10 ezer után az idén 15, jövőre 20 ezer lakás átadása várható az országban.

A 2014–16-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a múlt év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, s februárban 2,9%- kal idei csúcsára ért. Az átlagos áremelkedés csökkenésében – áprilisban átlagosan már csak 2,2%-kal nőttek az árak – ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet.

Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5% körüli áremelkedés várható.

A munkanélküliségi ráta 2017. február-április átlagában 4,6% volt, 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. Ugyanakkor 0,2 százalékponttal magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A „valódi” munkanélküliség továbbra is 7% körüli.