Sürget az európai ügyészség megszervezése a korrupció megfékezésére – a jó példa Románia
Az Európai Unió pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3200 millió euróra rúgtak, a csalások összértéke 640 millió euróra rúgott az Európai Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint.
Kérdéses, hogy önálló uniós vádhatóság hiányában bíróság elé idézik-e az elkövetőket, akiknek a felelősségre vonása a tagállamokra hárul, márpedig ők gyakran vonakodnak fellépni az európai uniós kasszát megcsapolók ellen. Románia példája ugyanakkor azt bizonyítja, hogy az erre rendelt független intézmények meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a csalás, a pénzügyi visszaélések és a korrupció elleni küzdelemben.
Ezek a Transparency International Magyarország által szervezett „Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban” című konferencia legfontosabb megállapításai.
Az Európai Unió éves költségvetése, vagyis az a pénz, ami, egyebek mellett, a tagállamoknak nyújtott támogatások forrásául is szolgál, mintegy 150–160 milliárd euró. Magyarország, az Európai Unióhoz történt csatlakozásnak köszönhetően, csaknem tízezer milliárd forinthoz jutott az elmúlt évtizedben, és ezt a számlát is az EU költségvetése állta.
Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és korrupció, amellett, hogy megkurtítják az uniós polgárok által befizetett adókat, egyszersmind a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokat is apasztják.
Az elcsalt pénzek összege az Európai Unió egészét illetően 2015-ben megközelítette a 640 millió eurót, a szabálytalanul felhasznált források uniós szinten összesen mintegy 3,2 milliárd euróra rúgtak.
Az EU bevételeit szinte kivétel nélkül a tagállamok szedik be és a források négyötödét, vagyis minden száz euróból nyolcvanat ők költenek is el. Ennek megfelelően a tagállamoknak kiemelt felelősséget kellene vállalniuk az EU pénzügyi érdekeinek a megvédésében, ám az EU-országok nem felelnek meg ennek a követelménynek.
A nemzeti igazságügyi hatóságok fellépése gyakran lassú, és csak ritkán végződik a felelősök elítélésével, vagyis a tagállamok nem gondoskodnak az uniós forrásokat károsító csalások hatékony és elrettentő erejű üldözéséről.
A hiányosságokat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tevékenysége sem orvosolja teljes körűen. Az OLAF ugyanis kizárólag igazgatási vizsgálatokat, adminisztratív nyomozásokat végezhet az EU költségvetését károsító cselekmények és az uniós tisztviselők súlyos szabályszegéseinek a feltárása céljából, miközben nem indíthat büntetőeljárásokat és vádat sem emelhet.
Az OLAF 2015-ben, csalások és más szabálytalanságok miatt, kereken 888 millió euró visszafizetésének az elrendelését javasolta a Bizottságnak és a tagállamoknak. Mivel azonban az OLAF nem intézkedhet a tagállamok hatóságai helyett, ezek közreműködésének elmaradása esetén hatástalanok az OLAF ajánlásai.
A Transparency International Magyarország (TI) által szervezett, a korrupció leküzdését támájául választott konferencia, az Európai Unióban, valamint az egyes tagállamokban mutatkozó kihívásokat és az ezekre adható válaszokat vizsgálta. Súlyponti kérdésként vetődött fel az Európai Ügyészség, amely a TI megítélése szerint mind a tagállamokban, mind pedig európai uniós szinten hatékony megoldás lehet a korrupció visszaszorítására.
Kétséges ugyanakkor, hogy a jelen állás szerint mindössze 16 tagállam ún. megerősített együttműködéseként létrejövő uniós ügyészség mekkora ténylegesen hatást lesz képes kifejteni, hiszen nem lesz jogosult a távolmaradó tagállamok területén eljárni.
A 2004-ben csatlakozott Magyarországon és Lengyelországon túl az egyébként hamarosan kilépő Egyesült Királyság, valamint egyes alapító EU-tagok, így például Olaszország és Hollandia is kivonják magukat az európai ügyészség hatásköre alól. Emiatt nem valósulhat meg az a cél, hogy az EU bármely tagállama területén, közvetlenül vádat emelhessen csalás gyanúja esetén.
A konferencia bevezető előadásában Giovanni Kessler kiemelte, hogy az „önálló EU-ügyészség egységessé tenné a közösségi költségvetés védelmét, ami felgyorsítaná az uniós pénzforrásokat károsító csalások elkövetőinek a felkutatását és megkönnyítené a bíróság elé állításukat”. Az OLAF főigazgatója hozzátette: „az Európai Unió saját szerveként működő ügyészség létrehozásával a közös kassza többé nem lenne kiszolgáltatva annak, hogy a tagállamok erőfeszítései a korrupció és a visszaélések elleni fellépés terén nem mindig elégségesek”.
A konferencia szintén kiemelt figyelmet szentelt a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóság (DNA) által a korrupció elleni küzdelemben elért látványos sikereknek. A DNA tevékenysége, így mindenekelőtt az, hogy a múlt években számos prominens politikust, továbbá bírókat és közéleti döntéshozókat állított bíróság elé, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Romániában a korrupció többé nem úszható meg következmények nélkül.
Mindez annak köszönhető, hogy a DNA ügyészeinek jogszabályban garantált függetlensége a gyakorlatban is érvényesül, miközben a korrupció elleni vizsgálatok által magukat fenyegetettnek érzők kísérletei az igazságszolgáltatás befolyásolására hatástalannak bizonyulnak. Laura Codruța Kövesi, a DNA-t vezető főügyész hangsúlyozta, hogy a „korrupció olyan kihívás, amelyre közösen kell választ adnunk, ezzel is bizonyítva, Románia megérett arra, hogy elfoglalja a helyét a demokráciák közösségében”. A főügyész szerint a korrupció elleni fellépés sikeréhez az is hozzájárult, hogy a román polgárok és civil szervezetek tiltakozásának hatására a kormány kénytelen volt visszavonni a DNA hatáskörét szűkítő szabályokat.
Külön kerekasztal foglalkozott a korrupció elleni önálló magyarországi ügyészség lehetőségével. A vitában Jávor Benedek kifejtette, hogy Magyarországon a „korrupció nemcsak az adófizetők pénzét károsítja, hanem aláássa a jogbiztonságot és a demokratikus értékeket is”. A Párbeszéd európai parlamenti képviselője kifejtette, hogy a rendszerszintű korrupció visszaszorításához, úgy az Európai Unió egészében, mint Magyarországon, hatékonyabb intézkedésekre van szükség. Ezért a Párbeszéd a korrupció elleni önálló ügyészségre vonatkozó törvényt terjesztett elő Magyarországon, és szorgalmazza az Európai Ügyészség hatáskörének valamennyi tagországra történő kiterjesztését.
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője, utalva a romániai példára arra mutatott rá, hogy a „korrupció leküzdése érdekében az újabb magyarországi önálló hatóság létrehozásánál sokkal fontosabb lenne a meglévő intézmények működési feltételeit javítani”. Ligeti szerint Magyarországon az ügyészek rendelkeznek a korrupció elleni harchoz szükséges tudással és tapasztalattal, ám avégett, hogy ez a gyakorlatban is érvényre jusson „elengedhetetlen lenne az ügyészségen belüli fékek és ellensúlyok kiépítése, ezek hiányában ugyanis nem beszélhetünk felelős működésről és elszámoltathatóságról”.
A konferenciát megnyitó beszédében Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója ismertette a magyar hatóságok és az OLAF közötti együttműködés hiányosságait. „Az OLAF 2015-ig 22 esetben javasolta a magyar szerveknek eljárás indítását, ám mindössze 1 esetben történt vádemelés” – emelte ki Martin József Péter. A korrupció ellenes szervezet vezetője elmondta, hogy a TI emiatt helyezkedett arra az álláspontra, hogy az „Európai Ügyészség létrehozása számottevően növelhetné a korrupció elleni fellépés hatékonyságát”.
Valótlanságokat állít a Fidesz közleménye – a Transparency International Magyarország reakciója
(18:17) "A Fidesz a Transparency International Magyarország (TI) által a mai napon megrendezett „Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban” elnevezésű nemzetközi konferenciával kapcsolatban azt a vádat fogalmazta meg, hogy a TI, együttműködve a „brüsszeli bizottság embereivel és az ellenzéki pártokkal, minden eszközt felhasznál arra, hogy nyomást gyakoroljon a magyar bevándorlás-politikára”. A nagyobbik kormánypárt azt is állítja, hogy „az a Transparency beszél átláthatóságról és szervez konferenciát a korrupcióról, amelyik még a választ is megtagadja az olyan újságírói kérdésekre, hogy mennyi külföldi pénzből működik, és pontosan mennyivel támogatja Soros György a szervezetet”.
Ezek az állítások minden alapot nélkülöznek. A valóság az, hogy a konferenciánkra, amelynek vezető előadói között megtalálható volt Giovanni Kessler, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának, az OLAF-nak a főigazgatója, Laura Codruta Kövesi, a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságot vezető főügyész, továbbá Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője is, meghívtuk a magyar kormány, a kormánypártok, valamint az ügyészség képviselőit is. Több mint féltucatnyi állami meghívott közül sem Trócsányi László igazságügy-miniszter, sem Polt Péter legfőbb ügyész, sem pedig Gulyás Gergely országgyűlési alelnök nem vett részt a rendezvényünkön. A Fidesz európai parlamenti képviselői, Schöpflin György és Pelczné Gáll Ildikó is visszautasították a meghívásunkat. Ehhez hasonlóan azon nemkormányzati szervezetek (Nézőpont, Századvég, Alapjogokért Központ) sem képviseltették magukat, amelyek többnyire egyetértenek a kormány intézkedéseivel.
A konferencián szervezett három kerekasztal-vita közül a harmadik valóban a politika és a korrupció kapcsolatával foglalkozott. Nem rajtunk múlott, hogy a kormány, vagy pártjainak álláspontját senki nem képviselte ebben a vitában. A Transparency International amúgy bevándorláspolitikával egyáltalán nem foglalkozik, ez soha nem is tartozott a szervezet profiljába.
Ami pedig a TI-nak címzett újságírói megkeresést illeti, arra a törvényes határidőben választ fogunk adni. Ha a Fidesz nem bírja kivárni azt, amíg a válaszunk megérkezik a Magyar Hírlaphoz, nem kell mást tennie, mint a honlapunkon megszemlélni a bevételeink és a kiadásaink mértékét és összetételét. Ez régóta, mindenki számára elérhető. Ezekből az adatokból mindenki megtudhatja azt, amit eddig sem titkoltunk, nevezetesen, hogy a közbeszédben Soros Györgyhöz kötött szervezetektől a TI a 2016. évi bevételeinek kevesebb, mint a 8 %-a származott."
