Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. május 17. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739420. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A széttöredezett baloldal és a szélsőséges jobboldal helyett a Momentum kínál alternatívát?

A széttöredezett baloldal és a szélsőséges jobboldal helyett a Momentum kínál alternatívát?

A Neue Zürcher Zeitung című, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő svájci lap terjedelmes riportot közöl a Momentum Mozgalomról, amely több ezres tüntetést tartott május elsején Budapesten.

Az írás ismerteti a mozgalom színre lépésének a körülményeit, az olimpiával kapcsolatos, sikeres aláírásgyűjtő kampányt, és kitér arra, hogy a rendszerváltással nagyjából azonos korú fiatalok által létrehozott Momentum számára sem a széttöredezett baloldal, sem a szélsőséges jobboldal nem kínált hiteles alternatívát a jelenlegi hatalommal szemben. Miután úgy érezték, hogy az ő törekvéseiket nem képviseli senki, a politikai szerveződés útjára léptek.

A zürichi lap újságírója a budapesti hetedik kerületi, hevenyészett pártközpontban tett látogatása és a Fekete-Győr András elnökkel folytatott beszélgetése alapján kiemeli: a mozgalom igyekszik a „se nem bal, se nem jobb” álláspontjára helyezkedni, és önmagát a liberális, a pragmatikus, a szociális, a polgár közeli és a hazafias jelzővel illeti. Egy nemzet ereje – idézi Fekete-Győr Andrástól – valamelyest abban is megmutatkozik, hogy képes-e befogadni és ellátni néhány száz menekültet. Ha emiatt féltenünk kell a kultúránkat, miként azt Orbán mondja, akkor az azt jelenti, hogy gyenge a kultúránk – mondta a Momentum elnöke, és ebben az értelemben hazafiatlannak minősítette a miniszterelnök nézőpontját.

A Momentum jelenleg dolgozik átfogó programján, és azon van, hogy 2018-ban a kormányzásra is készen álljon – ismerteti a Neue Zürcher Zeitung a fiatal pártvezető által közölteket. Fekete-Győr számára az Orbán elleni koalíciókötés nem jön számításba, de szakkérdésekben nyitott a másokkal való együttműködésre.

Másik mai témánk, hogy nagy visszhangot keltett – legalábbis Varsóban –, hogy Emmanuel Macron, a szélsőjobboldali Marine le Pennel szemben álló, centrista irányzatú francia elnökjelölt egyik kampánybeszédében egy kalap alá vette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Jarosław Kaczynskit, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság Pártja elnökét és Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Azt mondta, hogy ők Le Pen barátai és szövetségesei. Az általuk irányított rezsimekben, amelyek nem nyitott és szabad demokráciák, naponta megsértik a szabadságjogokat, szabályokat és elveket. A varsói külügyminisztérium elfogadhatatlannak és a közvélemény félrevezetésének minősítette ezt az összehasonlítást. Az AP hírügynökség, amelynek az erről szóló beszámolóját átvette a The New York Times és a The Washington Post is, felhívja a figyelmet arra: a magyar kormány nem reagált Macron kijelentésére. Orbán Viktor azonban korábban azt mondta, hogy François Fillon konzervatív jelöltet támogatja a francia elnökválasztási kampányban. Fillon az első fordulóban elvérzett. Az AP arra is emlékeztet, hogy Lengyelországot és Magyarországot egyaránt éles bírálatok érték az Európai Unió és nemzetközi emberi jogi szervezetek részéről, mondván, e két ország kormányzata, hatalmának megszilárdításakor aláásta az igazságszolgáltatás, a média és más intézmények függetlenségét.

Amennyiben valóban Emmanuel Macron nyeri a francia elnökválasztást, Lengyelország és Magyarország, amelyek politikájukkal kezdik szétfeszíteni az Európai Unió szabályainak liberális határait, rövidesen keményebb hozzáállásra számíthatnak Brüsszel részéről – írja ezzel kapcsolatban a Hospodářské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap is. Az újság idézi Macron nyilatkozatát, miszerint nem várható el az uniótól, hogy a jövőben ne tegyen semmit Lengyelországgal és Magyarországgal, olyan ügyekben, mint az egyetemek, a menekültek kérdése, vagy az unió alapértékei.

Végül az APA osztrák hírügynökség beszámol arról, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekben illetékes uniós biztos úgy vélekedett Brüsszelben, közel van a megoldás az Európai Bizottság és Magyarország között a magyar menekültügy szabályozásával kapcsolatban felvetődött jogállamiságbeli aggályokat illetően. Brüsszel szeretné elkerülni a kötelezettségszegési eljárást az ügyben – mondta Avramopulosz.