Furcsaság a fejemben – Pamuk mágikus realizmusa elvarázsol

Az Oszmán Birodalom mesés múltjába és Törökország közeli múltjának eseményeibe kalauzolja az olvasót Orhan Pamuk (a képen) török író Furcsaság a fejemben című műve. (A kép forrása: The Beijing)

 A Nobel-díjas szerző az idei budapesti nemzetközi könyvfesztivál díszvendége volt, műveit is dedikálta. Nemrégiben ráadásul újabb regényei – a többi között a Cevdet Bey és fiai és Az ártatlanság múzeuma – is megjelentek magyarul.

A mágikus realizmus világhírű képviselője, Orhan Pamuk regénye Törökország történetének egy különleges időszakát mutatja be. A Furcsaság a fejemben című történet főhőse, Mevlut Karatas felnőttkora éppen egybeesik az országot átformáló nagy társadalmi és gazdasági változásokkal. A második világháború után kezdődött iparosítás munka után áhítozó vidékiek millióit vonzotta a Márvány-tenger menti metropoliszba.  Az új lakók jellemzően Isztambul külterületein telepedtek meg, éjszakánként építették fel a regényben „gecekondu”-nak nevezett nyomorúságos viskóikat. Az elnevezés (a „gece” jelentése éjszaka, a „kondu” annyit tesz, lehelyezett) utal arra, hogy ezek az építmények engedély nélkül, az éj leple alatt készültek. A gecekonduk lakói két világ peremén élnek, mivel bár szülőfalujukból elszakadtak, a városiak kívülállóként tekintenek rájuk vidékies szokásaik miatt.

Mevlut egy távoli faluból érkezik Isztambulba, hogy segítsen apjának a joghurt- és bozaárusításban. A boza az Oszmán Birodalom szellemiségét idéző ital, a modern Törökországban azonban már nincs akkora kereslet rá, mint amiben Mevlut örökösen reménykedik. Az ital kölesből erjesztett, savanykás ízű, világos színű sörféle, amiről a régi időkben úgy tartották, nincs benne alkohol, így fogyasztása nem ellenkezik a vallási előírásokkal. Amióta azonban a modernizmus jegyében engedélyezték a raki – törköly- vagy gyümölcspárlat – árusítását, már nincs akkora kereslet a csekély alkoholtartalmú bozára.

A boza azóta a letűnt idők jelképévé vált, leginkább a nosztalgiázók örülnek neki, akiket Mevlut soha nem múló örömmel szolgál ki éjszakai útjain. A főhős bozás ugyanis esténként, a híradó idején felkerekedik árujával, az olvasó pedig vele együtt fedezheti fel Isztambul titokzatos zegzugait és rejtélyes negyedeit. Mevlut kirándulásai alatt bepillanthatunk a török társadalom lelkületébe, tanúi lehetünk a katonai puccsoknak és a politikai csatározásoknak. Nem véletlen, hogy Pamukot „Isztambul krónikásának” is nevezik, hiszen regényeiben az Európa és Ázsia peremén elterülő város fejlődését is figyelemmel kísérhetjük. A részletgazdag leírások miatt az olvasó is úgy érzi, Mevlut mellett lépdel, és vele együtt fedezi fel az újdonságokat. Az iparosítás évtizedei alatt ugyanis Isztambul rövid idő alatt sokszorosára terebélyesedett, a változásokat pedig Mevlut szemszögéből tapasztalhatjuk meg.

A regény lapjain Mevlut számtalanszor szembesül döntési kényszerrel, naiv optimizmusa segítségével próbál kiutat és boldogulást keresni, ám ez a folyamatosan változó körülmények miatt egyáltalán nem könnyű. A főhős másik furcsasága, hogy minden közösségből kilóg, sokszor előszeretettel választja a kívülálló szerepet, hogy ne kelljen egyértelműen állást foglalnia bizonyos kérdésekben. Gondolatai azonban elárulják a választ, a kivetített belső monológokban jobban is megismerhetővé válnak személye, illetve döntéseinek motivációi.

A könyv érdekessége, hogy több szereplő szemével láttat, az események mozaikszerűen állnak össze, hiszen az író gyakran változtatja nézőpontjait. Talán éppen ez az oka annak, hogy Mevlut története mellett számtalan kisebb szálból fonódik össze a regény szövete.  Az olvasó megismerheti családok életét, szerelmek kibontakozását, a vallás és a modernitás múlhatatlan konfliktusait, a vadkapitalizmus viharait, a társadalmi szokások és a török nők szerepének változását egyaránt.

A szerző az Európa felé igyekvő, ám hagyományait máig őrző Törökország kettősségét tárja az olvasó elé, ahol a kisember számára a vallás és a régi szokások továbbra is mérvadók – éljenek akár gecekonduban, akár sokemeletes háztömbben. Pamuk elolvasásra jó szívvel ajánlott regénye kalandos utazásra hívja az olvasót, amely révén a mai Törökország eseményei is érthetőbbé válnak.

(Orhan Pamuk műve a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg.)