Magyarországot kirakhatják az Európai Unióból

Az elmúlt 24 óra valószínűleg legfontosabb magyar vonatkozású nemzetközi sajtóhíre a patinás és konzervatív brit lapnak, a The Timesnak az az értesülése, miszerint Budapestet és Varsót még az idén felszólíthatja az uniós tagországok túlnyomó többsége: fogadják el a menekültek elosztásáról szóló közös döntést, vagy távozzanak az EU-ból.

A lap magas rangú diplomáciai forrásra hivatkozik, hozzátéve, hogy az illető az unió jogelődjét hatvan esztendeje megalapító hat tagország egyikét képviseli. Lehet találgatni, e hat ország Németország, Franciaország, Olaszország, valamint a három benelux ország. Talán némi fogódzót jelenthet, hogy nemrégiben Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere hangoztatta nyilvánosan, hogy a magyar és a lengyel kormány magatartása már nem egyeztethető össze az EU-tagság követelményeivel.

Akárhogyan is, a lap forrása szerint a brit kilépés nyomán 27 tagúvá váló unióból a két legnagyobb tagország, tehát Németország és Franciaország, valamint „legfeljebb 21 további ország” adhatná át a szóban forgó ultimátumot a magyaroknak és a lengyeleknek valamikor ősszel. Két tagország tehát bizonyosan elzárkózik ettől a közös fellépéstől – vélhetőleg a visegrádi csoport két további tagállamáról, Csehországról és Szlovákiáról van szó. De – a The Times megfogalmazásából kikövetkeztethetően - a többi 21 között is lehetnek még kétkedők.

Az esetleges ultimátumot – derül ki a cikkből – az válthatja ki, hogy az Európai Bíróság heteken belül meghallgatást tart, majd várhatóan még az év vége előtt ítéletet hirdethet a menekültkvóta jogszerűségéről folyó vitában. A Times forrása szerint az uniós együttműködés hívei bíznak abban, hogy a luxembourgi székhelyű taláros testület rábólint a kvótadöntés érvényességére, és akkor a vonakodóknak is végre kell azt hajtaniuk, ellenkező esetben következményekkel számolhatnak.

A The Timesnak nyilatkozó diplomáciai forrás szerint „nincs többé olyan, hogy egyik lábam kint, a másik bent”. A cikk kitér arra is, hogy többről van szó, mint pusztán a kvótákról. Magyarország kulturális ellenforradalmat hirdetett úgymond a brüsszeli hatalomkoncentráció ellen, a varsói kormány pedig megpróbálta megakadályozni, hogy a lengyel Donald Tuskot meghosszabbítsák az uniós tagországi csúcsvezetők testületének az élén.

Magának a menekültkvóta-döntésnek az időarányos teljesítése egyébként uniós szinten is nagyon rosszul áll, a tervezett 160 ezer főnek még csak az egytizedét költöztették át – írja a The Times. A lap szerint a magyar és a lengyel magatartásban éppen azt tekintik veszélyesnek, hogy számos tagország – például Ausztria, Szlovákia, illetve Csehország – mintegy megbújik a magyarok és a lengyelek mögött, és halogatja a döntés végrehajtását.

A Közép-európai Egyetem, a CEU ügye szintén szerepel a világsajtóban.

A The Washington Post közli a CEU kuratóriumi elnökének és két további tagjának - Leon Botsteinnek, Carol Christnek és Jonathan Cole-nak a közös írását, amely szerint a Közép-európai Egyetem ellen Magyarország által indított idegengyűlölő támadás általános fenyegetést jelent a szabadságra nézve.

A szerzők megállapítják: az Orbán-kormány CEU-törvényének Magyarország határain messze túlnyúló hatása van. Az önkényre hajló, türelmetlen nacionalista érzelmeket szító kormányzatok azzal fokozzák a szorítást, hogy elnyomják az egyetemek szabadságát, elnyomják a szabad véleménynyilvánítás mellett elkötelezett sajtót, és megsértik a jogrendszer által biztosított autonómiát. Korábban sokan átéltük ezt – Európában a fasizmus alatt, illetve az Egyesült Államokban a McCarthy-korszakban – olvasható a CEU kurátorainak állásfoglalásában.  

A The New York Times, az AP és a Reuters hírügynökség terjedelmes beszámolóját ismerteti arról, hogy a magyar parlament elfogadta a Soros György által alapított intézményre vonatkozó törvényt.

„Magyarország nemet mond a tudományra” címmel olvasható terjedelmes beszámoló a fejleményekről a liberális szemléletű müncheni Süddeutsche Zeitungban. A lap nagy esélyt ad annak, hogy a CEU már jövőre kénytelen lesz távozni Budapestről. Az írás kitér Soros Györgyre is, aki azon túl, hogy a CEU alapítója, számos civil szerveződést is finanszíroz. A Süddeutsche Zeitung szerzője megjegyzi: ma, szerdán várható az újabb csapás: a magyar parlament szavaz arról a törvényről, amely a nem kormányzati szervezeteket ragadja torkon.

„Orbán hergeli a magyarokat, Mentsük meg a nemzetet az EU-tól!” címmel számol be a La Stampa brüsszeli tudósítója a magyarországi nemzeti konzultáció kérdéseiről. 

Az olasz napilap szerint a konzultáció kérdéseit „kevéssé semlegesen” tették fel, és a felvetett témák egy részében az EU-nak nincs is hatásköre. A La Stampa idézi az Európai Bizottság egyik szóvivőjét, aki szerint „Brüsszel Orbán iránti türelme már túllépett minden határt”. A lap hangsúlyozza, hogy a magyar miniszterelnök egyik kezével március 25-én aláírta a római nyilatkozatot, másikkal pedig az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kérdőívet. Az Európai Néppártban ugyanakkor, amelynek a Fidesz is tagja, senkinek nincs szándékában rendre utasítani a magyar kormányfőt – írja a nagy példányszámú olasz orgánum.