A kormány ellehetetleníti a magyar piacon működő médiavállalatokat
A kormány az Európai Bizottság 2016. november 4-i határozatára és az Európai Bíróság március 24-i végzésére reagálva tegnap benyújtotta azt törvénytervezetet, amely szerint az eddigi 5,3% helyett az idén január 1. és május 31. között 0% lesz a reklámadó mértéke, majd június elsejétől 9%-ra emelkedik az adóteher.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei fenntartják eddigi álláspontjukat, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, mert nemcsak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra is, mint ahogyan ezt az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a nemzetközi szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-i reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9% feletti növekedést felmutatni, az összes többi kommunikációs csatorna 9% alatti növekedést realizált.
A PwC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából jól látható, hogy a hazai, egy személyre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különös tekintettel arra, hogy a tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.
A 9%-os reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből, hanem a még piaci alapon létező médiavállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne.
A szövetségek nemcsak a kommunikációs iparág számára tartják elfogadhatatlannak az intézkedést, hanem teljességgel érthetetlennek tartják, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai céljával szemben az adó bevezetésével infláció gerjesztő hatást kelt.
Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9%-os adókulcs mértékére vonatkozóan.
A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre vétele óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek – Magyar Reklámszövetség, Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, Helyi Rádiók Országos Egyesülete, Interactive Advertising Bureau Hungary, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Magyar Lapkiadók Egyesülete, MRSZ OOH Tagozat, Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Magyar Marketing Szövetség, Professzionális Piackutatók Társasága – továbbra is együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszüntetését.
