Ütött a Föld órája: az el nem használt energia a legolcsóbb

 Földünk melegszik. Hónapról hónapra újabb melegrekordok dőlnek meg. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve az egész bolygót sújtó éghajlatváltozást.

A magyarok nagy része tudja: súlyos gond a klímaváltozás, tízből heten védtelennek érzik magukat az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Egy másik felmérés szerint az emberek felelősnek is tartják magukat a klímaváltozás miatt. A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás miatti kockázatok, és lassulna a feltartóztathatatlannak látszó folyamat.

A klímaváltozásra alapvető hatással vannak energiafogyasztási szokásaink. Az energiatakarékosság széles körű és ésszerű alkalmazása, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése – így az épületek energiahatékonyságának javítása is – hatékony eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére, a kapcsolódó környezetterhelés, és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.
Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen minden érintett társadalmi csoport, szervezet és intézmény szerepvállalásának növelése, állami és nemzetközi együttműködés megerősítése, legyen szó szakpolitikai intézkedésekről, pénzügyi programokról, jogi szabályozókról vagy személetformálásról.

Bár Magyarországon is nyílik az olló a bruttó hazai termék növekedése és energiafogyasztás változása között (2010–14 között 11 százalékkal csökkent az ország primerenergia-felhasználása), uniós összehasonlításban a magyar gazdaság még nagymértékben energiaigényesnek számít. Egységnyi GDP termeléséhez 2014-ben az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni[1].
A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 végi kutatása szerint a magyar háztartások negyede felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét: 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

A felújítás akadálya az érintettek 84% szerint a pénzhiány, az ösztönző támogatások szűkössége.

Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás első és legfontosabb lépése. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. A magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére, pedig a gáz és áram európai uniós összehasonlításban nálunk olcsó. Sajnos, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.[2] A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk – ezért is tartja jó kezdeményezésnek és remek jelképnek a Magyar Energiahatékonysági Intézet az egy órára vállalt önkéntes sötétséget március 25-én este.

[1] Eurostat, Energy intensity of the economy

[2] Forrás: Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU