Szabad préda Magyarország az orosz titkosszolgálatok számára?
A volt magyar nemzetbiztonsági tiszt által elmondottakhoz mintegy háttérmagyarázatként a Handelsblatt hozzáteszi: Magyarország 1999 óta NATO-tag, 2004 óta pedig az Európai Uniónak is tagja, és a 2010 óta hivatalban levő, jobboldali konzervatív Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt oroszbarát irányt vett.
Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál arról számol be, hogy az Európai Bizottság – amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jog érvényesülésén az egyes tagállamokban – több mint két éve tétlenkedik minden érdemi magyarázat nélkül abban a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet Magyarország ellen indított a patikatörvény miatt. Ezzel a magatartásával az uniós testület kételyeket ébreszt a külföldi befektetőben – írja az EurActiv.
A 2010-ben a Fidesz-kormány által hozott jogszabály előírja, hogy a gyógyszertárak többségi tulajdonosai gyógyszerészek legyenek, akik értelemszerűen alapvetően magyarok. Egy másik előírás tiltja, hogy egy befektetőnek négynél több gyógyszertárban legyen részesedése, ami akadályozza üzletlánc kialakítását. A külföldi befektetők tiltakoztak, és állításuk szerint a magyar rendelkezések sértik az egységes uniós piacról szóló EU-követelményeket, és veszélyeztetik a szektor 2006-ban megkezdett liberalizálását.
Az Európai Bizottság 2014-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a kormányhoz intézett hivatalos értesítés formájában. Erre a magyar kormány kifejtette a maga válaszát, amit viszont a brüsszeli testület nem tartott kielégítőnek. Ezt azonban mindmáig nem követte az eljárás következő szakasza, vagyis az Európai Bizottság nem fogalmazta meg az indoklással alátámasztott jogi véleményét.
Az EurActiv magyar diplomáciai forrásai felhívták a figyelmet arra, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság egyik ítélete – egy németországi, Saar-vidéki jogvitában – szükséges és arányos intézkedésként ismerte el a gyógyszerészi többségi tulajdonlás megkövetelését.
Az Európai Bizottság egyik munkaanyaga ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy a külföldi befektetők részesedésének a korlátozása, illetve ennek megfelelően a többletrészesedés eladási kötelezettsége ártalmas a befektetői bizalomra nézve. Az uniós apparátus egyik illetékese azonban az EurActiv kérdésére nem volt hajlandó érdemi választ adni arra, miért nem történik semmi ebben a kérdésben – csupán annyit mondott, hogy az ügy továbbra is lezáratlan.
Növekszik a feszültség Ausztria és keleti szomszédai között – állapítja meg kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung című, tekintélyes svájci lap. Az írás azzal illusztrálja az egykori Közép-Európát hosszú évtizedekig kettészelő vasfüggöny emlékének a továbbélését, hogy utal az élelmiszer-multik vitatott gyakorlatára, ami a keletiek szerint azzal jár, hogy Bécsben még a Nutellának is más az íze.
A kommentár lényegi megállapításai azonban ahhoz kapcsolódnak, hogy Ausztriában napirendre kerültek olyan munkaerő-piaci szabályozási kérdések, amelyek hátrányos megkülönböztetést jelentenének a más uniós országokból érkezett külföldi munkavállalókra nézve. Diszkriminációt kívánnak alkalmazni a munkahelyteremtés állami szubvencionálásában, illetve a családi pótlék folyósítását illetően is.
A Neue Zürcher Zeitung szerint ez játék a tűzzel: az osztrák kormány úgy próbál tenni, mintha eleve magától értetődőek lennének az egységes uniós belső piac számára kedvező vívmányai, de a feltételezett hátrányokat nem kívánja vállalni. Ez így a svájci lap szerint nem fog menni. A kommentátor megjegyzi azt is, hogy a kelet-európaiak jórészt olyan munkát vállalnak, amit az osztrákok nem nagyon akarnak elvégezni, tehát a külföldiek nem túrják ki a hazaiakat az állásukból. Bécs ezzel nem tudja megspórolni a szükséges szerkezeti reformokat – figyelmeztet a zürichi lap.
