A magyar nyelv és könyv ünnepe: ritkaságok újranyomtatva

Mindkét napon látogatható lesz a Zichy megrajzolt hősei című kiállítás, ahol szombaton 10, 11, 13 és 14 órai kezdettel tart tárlatvezetést Szűts-Novák Rita és Szarka Anita, a kiállítás két kurátora.

A Budapesti Újságírók Egyesülete (az idén 120 esztendős Magyar Újságírók Országos Szövetségének elődje) 1909-i Almanachja című, most megjelent, az Argumentum kiadóval közös hasonmás kiadványról, és az egykori évkönyv-sorozat újrakiadásáról Széchenyi Ágnes, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa beszélget a kötet két kísérő tanulmányának íróival, Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával és Szénási Zoltán irodalomtörténésszel a színpadon 13,45–14,25 között.

A Budapesti Újságírók Egyesületének Almanachjai a mai kutatók számára a századelő író- és újságíró-társadalmára, illetve működésére vonatkozó felbecsülhetetlen értékű adattárak. Az 1909. évi almanach szerkesztőinek célja az volt, „hogy aktagyűjteményét” állítsák össze „azoknak a felfogásoknak, melyek a korabeli társadalmi és irodalmi világnézet háborús mozgalmainak kétféle visszatükrözői”.

A legújabb irodalom körül című fejezetben mások közt Ady Endre, Ignotus Hugó, Schöpflin Aladár, Hatvany Lajos, illetve Beöthy Zsolt, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő és Szabolcska Mihály, A nemzetköziség körül címűben pedig Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Szabó Ervin, illetve Berzeviczy Albert, Huszár Károly és Prohászka Ottokár szólaltak meg. E két egység képezi tulajdonképpen az Almanach gerincét, s teszi minden más (1905–17 közt megjelent) évkönyv között irodalomtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségűvé, ezért – a megjelenés időrendjét megbontva – nyitják ezzel a kötettel a sorozat kiadását. A tervezett újrakiadással az Országos Széchényi Könyvtár és az Argumentum Kiadó elsősorban a 20. század elejének társadalom-, sajtó- és irodalomtörténeti kutatásaihoz kíván hozzájárulni, a kötetek anyaga azonban a „művelt olvasóközönség” érdeklődésére is számot tart.

Az Országos Széchényi Könyvtár pavilonja az idén is széles könyvkínálattal várja az érdeklődőket. Az OSZK, mint könyvkiadó régóta rangos kiadványokkal van jelen a hazai könyvpiacon. Évente mintegy 26–30 kiadványát az intézmény páratlan állományára és munkatársai szaktudására építve, önállóan vagy rangos hazai és nemzetközi kiadókkal karöltve jelentet meg hasonmás kiadásokat, díszalbumokat, konferencia- és tanulmányköteteket, bibliográfiákat és kiállítási katalógusokat. A nemzeti könyvtár több periodikákat és intézményi évkönyveket is jegyez.

A könyvünnepen kedvezményesen kínálja a kiadványait, a többi között ezeket is:

„Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg a könyvtárban egy évvel ezelőtt megrendezett tudományos tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett és bővített anyaga. A kötet több mint háromszáz oldalon, interdiszciplináris keretekben vizsgálja a mohácsi csata jelentőségét és következményeit, illetve II. Lajos király halálának és temetésének sok vitát keltett körülményeit.

A Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt és Varga Bernadett szerkesztette tanulmánykötet azoknak ajánlható, akik érdeklődnek a magyar történelem egyik  sorsfordulója, a mohácsi csata és Magyarország törökkori históriája iránt.

Részlet a könyv fülszövegéből: „Nekünk tényleg Mohács kell, amit mi sem bizonyít jobban, hogy generációkról generációkra feltesszük a nyugtalanító kérdést: mi is veszett oda 1526. augusztus 29-én? Lehet-e ennyi év, ennyi forráselemzés, régészeti feltárás, szakmai vita után erről bármi újat mondani? Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami újdonság, amire rácsodálkozhatunk. E kötet arra keresi a választ, hogy a korabeli források új nézőpontú elemzése és a különféle bölcsészet-, illetve természettudományok alkalmazása megoldást kínál-e arra, hogy megtudjuk: mi történhetett valójában II. Lajos királlyal, vagy, hogy hol temették el a csata után? A tanulmányok szerzői között egyaránt található antropológus, igazságügyi orvosszakértő, történész, oszmanista, filológus és könyvtáros.”

A kötetet a II. Lajos király haláláról szóló források (1526–1800) eddigi legteljesebb összeállítása és gazdag képanyag egészíti ki. Szerkesztette: Farkas Gábor Farkas, Bp., OSZK–MTA BTK ITI, 2016, 336 p.

ISBN 978 963 200 654 3.

Kuncz Aladár: Felleg a város felett című regénye az OSZK és a Kriterion Kiadó közös sorozata III. köteteként jelent meg. A könyvben nemcsak az eddig ismert regényszöveg található, mely első közlésként az Erdélyi Helikon folyóiratban folytatásokban látott napvilágot, hanem a most felfedezett kézirat szöveghű változata is. A kötet igazi filológiai szenzációnak számít! A kötetben függelékként megjelenő kézirat, a regény első változatának hosszabb-rövidebb töredékeit tartalmazza, s további érdekessége, hogy nemcsak az eddig ismert szöveg korábbi változatának 6 oldalnyi töredékét tartalmazza, hanem az eredetileg is trilógiának szánt regény korábban el nem készültnek hitt második és harmadik részeihez tartozó szövegeket is. A másodikból 59, a harmadikból 4 oldalnyi kéziratszöveg került elő az OSZK Kézirattára által őrzött egyik hagyatékból. A kötetben egy alapos irodalomtörténeti bevezető tanulmány, továbbá a kritikai apparátussal ellátott regény és a most felfedezett kézirattöredék szövege olvasható.

A regény 1913-ban játszódik, főhőse Szentgyörgyi Tamás, akit iskolaigazgatónak neveznek ki az oltvári reáliskolába. Az ő ott töltött iskolaévének eseményeit mondja el a regény, miközben iskolai, közéleti, szerelmi konfliktusait követhetjük egészen az 1914-i franciaországi vakációig, amelyet a világháború kitörése szakít meg. A főhős és barátja azonban nem jut haza, mindkettőt internálják az immár ellenséges francia hatóságok.

Szerk., jegyzetek és bevezető: Juhász Andrea, Bp–Kolozsvár, OSZK–Kriterion, 2016. [Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái, III., Sorozatszerk.: Boka László, Filep Tamás Gusztáv]

Az utóbbi fél évszázad zivataros történelme miatt ma Magyarországon alig 4–5 műemlék könyvtár hirdeti a rendi könyvtárak egykori fényét. A zirci Ciszterci könyvtár a kevés kivételek egyike, mely az Országos Széchényi Könyvtár szakmai patronálása mellett hazai műemlék könyvtáraink közt tudományos és múzeumi szakfeladatokat lát el, s páratlan történeti, művelődéstörténeti és persze helytörténeti jelentőséggel bír értékes állománya révén. A ma is mintegy 70 ősnyomtatványt, köztük tíz, országosan egyedi példányt őrző műemlék könyvtár kincsei közül ritkán mutathatunk meg egyes kiemelkedő darabokat.

A most közreadott hasonmás kiadás egy eredetileg a zirci apátság birtokában lévő kódexnek egy részletét közli, egy 15. századi Bestiáriumot. Az anyag kolligátum jellege és antikvitásba nyúló eredete, valamint több évszázados rejtőzködése igazi csemegévé, kortörténeti dokumentummá teszi. A benne olvasható magyar szavak miatt nemcsak fontos kultúrtörténeti, hanem igazi nyelvtörténeti dokumentum is. Szövege magyarul még nem jelent meg, ezért az egyes élőlények rövid bemutatása a magyar olvasóközönségnek először nyújt bepillantást ebbe a középkori moralizáló állat-történeteket tartalmazó műbe. A közreadást alapos könyv- és művelődéstörténeti kutatások előzték meg.

Az eddig csak könyvtári-szakmai körökben ismert művet a maga teljességében az Országos Széchényi Könyvtár az apátsággal együttműködve ajánlja a mai kutatók és a szélesebb olvasóközönség figyelmébe.

Bestiarium Zircense. Hasonmás az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 506-os kéziratából Boreczky Anna bevezetőjével, Bp., OSZK, 2016.

ISBN 978 963 200 658 1.