A Pokémontól a reklámig és tovább – a marketingig
Először a kilencvenes évek elején fejlesztettek ki AR-rendszert: az amerikai Louis Rosenberg volt a feltaláló, aki csupán egy évvel diplomája megszerzése után jelentkezett újításával. Az első AR-rendszer az emberi teljesítmény javítására és távoli feladatok elvégzésére szolgált, s mint nagyon sok más találmány, ez is hadászati fejlesztésként kezdte a pályafutását.
Aztán 2000-ben Bruce H. Thomas megalkotta az első AR mobiljátékot, az ARQuake-et, ami csak annyiban volt mobil, hogy egy, a Szellemirtókhoz hasonló felszerelésben lehetett az utcán sétálva a népszerű számítógépes játékkal lövöldözni az autók közt. Az AR ugyanis abban különül el lényegesen a VR-tól, hogy nem egy előre szimulált digitális térben mozog a használó, hanem a virtuális elemekkel kiegészített fizikai valóságban.
Az szórakoztatóipari szárnypróbálgatás után még csaknem egy évtizednek kellett eltelnie, mire a kiterjesztett valóság (az okosszemüvegekkel együtt) témává vált a szaklapok hasábjain.
Az okosszemüvegek piacának első és leglátványosabb eredményét a Google Glass elképezlése hozta. A koncepció az volt, hogy az eszköz egy köznapi szemüveg lencséjére vetítsen kiegészítő információkat a használója számára közlekedés vagy bármilyen más tevékenység közben. Az okosszemüveg nem sokkal a megjelenése után hamar a kritikák kereszttüzébe sodródott, és emiatt egészen tavalyig jegelték a témát, amikor is szóba került a Google Glass felélesztése.
A Microsoft tavaly nevezett be a versenybe: bemutatta a HoloLens-t, ami szintén fejlesztési fázisban van ugyan, de már most nagy sikereket jósolnak a főként holografikus elemeket használó, sajátfejlesztésű – egyúttal pedig Windows 10 operációs rendszeren futó – szemüvegnek.
Az utóbbi időben a szemüveglencsék mellett egy másik felületen is megjelent a kiterjesztett valóság, mégpedig a telefon-képernyőkön. AR-alapú mobilalkalmazással már ezelőtt is lehetett találkozni, elég csak a Google Translate valós időben fordító funkciójára vagy a Snapchat szűrőire gondolnunk.
Az „elmobilosodásnak” köszönhetően a kiterjesztett valóság előtt új lehetőség kínálkozott: a marketing-kommunikáció. Az egyik legmérvadóbb AR-rel foglalkozó, a marketingre összpontosító vállalkozás a holland Layar volt, mindaddig, amíg a Blippar cég fel nem vásárolta, és ezzel létrehozta az egyik legnagyobb AR-vállalatot.
Az Adamsky Budapest a nyár eleje óta a Blippar szerződött partnere hazánkban. Már számos AR-kezdeményezésen van túl, és augusztus elején igazi különlegességgel állt elő. A cég a budapesti Andrássy út elején az egyik üdítőital-gyártó reklámjához készített – az augented reality technikát felhasználva – óriás hálót, amely a BlippAR alkalmazás segítségével életre kelthető.
