Energiaunió és éghajlat-politika: áttérés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra
A ma előterjesztett javaslatok egyértelmű és méltányos elveket határoznak meg, amelyeket követve a tagállamok felkészülhetnek a jövőre, Európa pedig megőrizheti versenyképességét. Ez szerves alkotórésze az energiauniónak és az előretekintő éghajlat-politikának. Az Európai Unió 2014-ben egyértelmű kötelezettséget vállalt: nevezetesen azt, hogy 2030-ra a gazdaság valamennyi ágazatában együttesen legalább 40%-kal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-i szintekhez képest. A mai javaslatok kötelező éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat irányoznak elő a tagállamok számára a 2021–30 közötti időszakra a közlekedés, az építőipar, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás, a földhasználat és az erdőgazdálkodás – mint az uniós éghajlat-politikában kulcsszerepet betöltő ágazatok – területén.
Az új keret a méltányosság, a szolidaritás, a gazdaságosság és a környezeti integritás elvén alapul. Minden tagállam érintett, mivel mind vezető szerepet fog játszani annak eldöntésében, miként hajtja végre az intézkedéseket avégett, hogy az elfogadott 2030-i cél teljesüljön.
A Bizottság ezenkívül az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó stratégiát terjeszt elő, amely kijelöli az irányt az alacsony és a nulla kibocsátású járművekre, valamint az alternatív alacsony kibocsátású tüzelőanyagokra vonatkozó uniós szintű intézkedések kidolgozásához. (A teljes közlemény itt olvasható, tessék kattintani!)
- Bővebben a tagállamok számára kötelező üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célokat előirányzó bizottsági javaslatról
- Bővebben a földhasználati ágazatnak az EU 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretébe való integrálására irányuló javaslatról
- Az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó európai stratégia
Irányadó vita a kínai dömpingellenes vizsgálatokról
A biztosi testület mai ülésén megvitatták, hogy milyen várható politikai, gazdasági és jogi következményekkel jár, hogy Kína a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvének egyes rendelkezései az idén decemberben hatályukat vesztik. A téma már januárban napirenden volt, akkor azt tekintették át, hogy az unió dömping- és szubvencióellenes vizsgálataiban módosítsa-e, és ha igen, miként a Kínával szemben alkalmazott elbánást. – Azóta részletes hatásvizsgálat készült, és nyilvános konzultációt is folytattak. Ezek figyelembevételével a biztosok egyöntetűen azt az álláspontot képviselik, hogy gondoskodni kell a megfelelő kereskedelemvédelmi eszközökről, amellett, hogy az EU tiszteletben tartja WTO-n belüli nemzetközi kötelezettségeit is. (A teljes közlemény itt olvasható.)
Munkavállalók kiküldetése: a Bizottság megvitatta a nemzeti parlamentek aggályait
A biztosi testület ma közleményt fogadott el arról a vizsgálatról, mely a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálata volt ismét napirenden. A vizsgálatot a májusban több nemzeti parlament által indított szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében folytatták.
A nemzeti parlamentek véleményeinek körültekintő mérlegelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét. A Bizottság megerősítette, hogy helyénvaló uniós szinten meghatározni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat, ahogy az 1996 óta történik. A cél, hogy az ugyanazon a helyen dolgozó munkavállalókat ugyanazok a kötelező szabályok védjék, függetlenül attól, hogy helyi vagy kiküldött munkavállalókról van-e szó. (A teljes közlemény itt olvasható.)
A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv reformja
