Orbán népszavazási trükkel akarja elterelni a figyelmet az oktatás és az egészségügy bajairól
Mindent egybevéve itt politikai kérdésről van szó, ám a magyar kormányfő már jelezte, hogy a tét sokkal nagyobb: „Magyarország függetlensége”. Az ügy kapcsán felvetődik, hogy Brüsszel miként viszonyuljon azokhoz a renegát tagállamokhoz, amelyek egyértelműen szembemennek a közösségi előírásokkal. Az egyik lehetséges válasz, hogy az EU kemény büntetést vet ki az ilyen kormányokra. Jelentések szerint a bírság elérheti a 250 ezer eurót migránsokként, de ezt az összeget uniós illetékesek nem erősítették meg az újságnak. A részleteket ma jelentik be Brüsszelben. Ám a kemény fellépés legalább annyi gondot vet fel, mint amennyit megold – mondja egy elemző, aki uniós diplomata is volt.
A Financial Times szerint a Bizottság ma nyilvánosságra hozandó terve az eddigi legösszehangoltabb kísérlet arra, hogy megmentsék az összeomlott menedékrendszert. E program egyik legvitatottabb eleme, hogy migránsokként kb. 250 ezer eurót szednek be minden tagállamtól, amely nem hajlandó kivenni a részét a bevándorlás terheiből. Az unió azonban továbbra is megosztott, ám Brüsszel szeretné, ha a jövőben a nehéz feladatok egy részét átvennék a többiek az olyan, túlterhelt tagoktól, mint Görögország, éspedig automatikus kvótarendszer formájában. Az összeg azonban még változhat, de a szándék egyértelműen az, hogy szankcióként jelenjen meg. Magyar- és Lengyelország bizonyosan meg lesz döbbenve a mértéken, mert a lengyelek esetében ez összesen 1,5 milliárd euróra rúgna a 6200 fős kvóta alapján.
A The Guardian is hozzájutott a Bizottság javaslatához, amely szolidaritási járulékkal sújtaná a bezárkózó országokat, mégpedig azok javára, amelyek fogadnak be menekülteket. A tervezetből az tűnik ki, hogy a jövőben nem a tagok fejlettsége és mérete alapján osztanák el a migránsokat. A cél az, hogy enyhítsék a görögökre és olaszokra nehezedő nyomást. A kvótát elutasító közép- és kelet-európai államok megbüntetését az olasz miniszterelnök már jó ideje szorgalmazza, de ő úgy képzelte, hogy a közösségi támogatásokat fognák vissza. A bírság bevezetése ugyanakkor várhatóan vitát gerjeszt.
A Neue Zürcher Zeitung elemzője úgy látja, hogy a várhatóan az ősszel esedékes népszavazás elutasítja majd a menekültek kötelező beköltöztetését, ám Orbán tervének ezzel együtt vannak kockázatos részei. Már a kúria számára sem volt egyszerű döntésre jutni, mivel referendumot csak olyan kérdésekről lehet tartani, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak, ám nemzetközi kötelezettségvállalásokról nem.
Szakértők azt is aggályosnak tartják, hogy a bíróság csak azt mondta ki, hogy a kérdés összhangban áll az alaptörvénnyel, valamint az uniós joggal. Orbán részéről világos a szándék: elterelni a figyelmet az oktatásban és az egészségügyben uralkodó bajos állapotokról, mert a népszavazási kampány most hetekre uralja a szalagcímeket.
A közjogi aktus előreláthatólag legitimitást ad majd a hivatalos magyar álláspontnak, amit Brüsszel nehezen hagyhat figyelmen kívül. Csakhogy kérdéses, érvényes lesz-e a referendum. A baloldali ellenzék máris bojkottra szólított fel. És ha sikerül értelmetlenné nyilvánítania az egész eljárást, illetve áthangolnia azt a hatalommal szembeni állásfoglalássá, akkor az eredmény pofon lehet Orbánnak.
