Nyílt tekintélyuralomba fordul át az illiberális demokrácia – Orbán és Erdogan együtt ás

A Nyugat történelmileg képes volt összeegyeztetni a liberalizmust, azaz az egyéni és kisebbségi jogok védelmét, az ellenőrző intézmények független működését, illetve a demokráciát, vagyis meg tudta jeleníteni a politikában a különböző rétegek érdekeit. Ehhez kellett persze a rendszerrel szorosan összefüggő gyors gazdasági növekedés, ami bizalmat teremtett a hagyományos politikai elit iránt. A kis ember azonban a megszokott pártok és a népszerűtlen kisebbségek ellen fordult, amióta stagnál a jövedelme.  

Az új helyzetben, amikor már elakadt, sőt esésbe váltott át az életszínvonal szüntelen növekedése, a politikai és gazdasági vezetés mind inkább hajlandó meggyengíteni a demokráciát, csakhogy közben egyre többen követelik a nép uralmát, főként, ha az magában foglalja, hogy megszabaduljanak a liberális jogoktól.

Török- és Magyarország a múlt években nem a demokráciát ásta alá, hanem a liberalizmust. Vagyis gyakran figyelmen kívül hagyja az egyéni jogokat, a többség szava az, ami tényleg számít. A gond ott van, amikor hanyatlik ezeknek az erős embereknek a népszerűsége, mert nemigen fűlik a foguk ahhoz, hogy feladják a hatalmat. Mivel megvetik a liberális normákat, ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy képesek kifejezésre juttatni a népakaratot, még akkor is, ha közeleg számukra a választási vereség, árulónak bélyegzik az ellenzéket, lehetetlenné teszik a szabad és tisztességes választásokat.

Ily módon az illiberális demokrácia lassan nyílt tekintélyuralomba fordul át. Ha a liberális demokrácia mindezt meg akarja előzni, akkor többet kell adnia az embereknek a jólétből.

FDP Portal Liberal /EurActiv: Az Európai Parlament liberális alelnöke helyesli, hogy az EU egységesíteni akarja a menedékeljárást, mert vannak tagállamok, amelyek valósággal versenyt futnak azért, hogy kiutálják a menekülteket, akik ily módon tovább állnak valamely más országba.

Alexander Graf Lambsdorff ezt Berlinben, a magyar külügyminiszterrel folytatott pódiumvitában fejtette ki. Kiállt a kötelező kvótarendszer mellett is. Szerinte az a lényeg, hogy a tagok szolidárisak legyenek, és megfelelő számban fogadják be az érkezőket. A politikus megjegyezte: nem érti, Magyarország miért nem talál helyet 1300 embernek, amikor a németek, osztrákok és svédek több százezer menekültről gondoskodnak. Bonn nem nagy város, mégis egymaga több migránst lát el, mint az egész magyar állam.

Szíjjártó Péter ezzel szemben azt hangoztatta, hogy csakis a kerítés szavatolja az ország külső biztonságát. Igazságtalannak nevezte, hogy folyamatosan támadják Magyarországot, amiért elveti a menekültek áttelepítését. Szerinte inkább az érvényes szabályokat kellene megtartani. A határzárról pedig azt mondta, hogy az jó a németeknek is, mert az illegális migránsok már nem jutnak el hozzájuk. Ugyanakkor azt fejtegette, hogy nem sokáig maradnának nálunk mindazok, akiket az elosztási rendszerben küldenének, mert vonzóbb célpontokat keresnének, pl. éppen Németországot. Arra viszont nem válaszolt, hogy mit gondol a menedékjogi szabályozás készülő egységesítéséről.

Orbán Viktor célja az, hogy egyetlen menekült se érkezzen az országba – írja Le Monde. A magyar hatóságok tavaly a csaknem kétszázezer kérelmező közül 146-nak adtak menedékjogot, 356-an kiegészítő védelmet élveznek. A többiek alighanem átszivárogtak Ausztriába. A tudósító a nyitott bicskei táborban azt hallotta, hogy akik bejöhettek, azokat is igyekeznek rávenni a mielőbbi távozásra. Egyikük pl. elmondta, hogy még csak véletlenül sem látott sem ügyvédet, sem tolmácsot, miközben az ügyintézők közül senki sem beszél angolul. De az afgánokkal azért különbül bánnak, mint a többiekkel, mert őket igazi menekülteknek tekintik. A többiek várnak a sorukra, ám gyakran fél éven át semmi sem történik velük. Viszont a kormány igencsak megszigorította a vonatkozó jogszabályokat, beleértve a juttatások látványos megkurtítását. A beszámoló megemlíti, hogy a migránsok aktái közvetlenül a miniszterelnök hivatalában vannak, ami nemigen egyeztethető össze a nemzetközi szabályokkal. Az EU-bizottság decemberben már vizsgálatot indított ez ügyben Magyarország ellen.

A két új tábor közvetlenül az osztrák határon létesül, így még könnyebb lesz átmenni. Ha valaki átjut, jelen helyzetben nemigen küldik vissza, mert a nyugati országok úgy gondolják, hogy Magyarországon nem számíthat emberséges és igazságos bánásmódra. Annál is kevésbé, mert az Orbán-kormány egyre inkább összeköti a bevándorlást és a terrorizmust. A Nyitott Társadalom Intézet szakértője úgy gondolja, hogy a miniszterelnök napirenden akarja tartani a menekültkérdést, jóllehet az áradat elkerüli az országot. Egyébként az unió továbbra is nagy pénzeket ad a menekültek ellátására és a beilleszkedés elősegítésére. Nagy kérdés, hogy hová tűnnek ezek a források? Akik maradhatnak, azok számára roppant nehéz munkát találni. Éppen most tiltották meg számukra, hogy tolmácsoljanak a segélyszervezeteknek, ami pedig kézenfekvő lenne. Pardavi Márta a Helsink Bizottságtól szintén úgy látja, hogy az intézkedések az integráció megakadályozására szolgálnak.

Az osztrák belügyminisztérium megerősítette, hogy Ausztria legkésőbb május végéig a magyar határon is visszaállítja az ellenőrzést, beleértve, hogy kerítést húz fel Hegyeshalomnál és Szentgotthárd-Rábafüzesnél – jelentette a Kurier. A lap úgy számol, hogy az akadály összesen30 kilométer hosszan húzódik majd. Az érintett cégek már egymás után érdeklődnek a munka iránt.

Egyidejűleg a hatóságok igyekeznek felkutatni az embercsempészeket, akik most Magyarországon át próbálkoznak, mivel a Balkánon keresztül lezárult az út.  Jelenleg szúrópróbaszerűen szűrik a forgalmat hat határátkelőhelyen, napi 8 órán keresztül. A burgenlandi tartományfőnök úgy nyilatkozott, hogy drámaian megnőtt az illegális határátlépők száma, és a kerítés igencsak lyukasnak tűnik a magyar–szerb határon.  

Mivel Németországban vita támadt akörül, vajon Helmut Kohl mennyire fogadná el a jelenlegi európai állapotokat, a betegeskedő volt kancellár helyett felesége mondta el, mit is gondol férje az összefogásról – tudósít a Der Tagesspiegel.

Eszerint a politikus mindig is egységes és erős földrészt akart, a stabilitás és a jog övezetét, ahol érvényesül a szolidaritás, valamint a döntési jogok szétterítése. Olyan Európát képzelt el, amely egységes hangon beszél, megbízható, a bizalmon alapszik és vállalja a rá háruló felelősséget mind a kül-, mind a belpolitikában. Számára a szolidaritás soha nem volt egyirányú utca, a kedvezményezettől is elvárja a megfelelő lépéseket. Azaz: minden tagállamnak el kell végeznie a maga házi feladatát – saját érdekből és a közös nagy terv javára. Csak ez adhat tartós alapot a béke és a szabadság számára. Ám mindettől, sajnos, jelenleg jó messze vagyunk.

A Bloomberg hírügynökség csapásnak minősíti Orbán Viktor szempontjából, hogy a Kúria a szocialisták beadványát hagyta jóvá a vasárnapi vásárlási tilalom ügyében tartandó népszavazás kapcsán. A lakosság jó kétharmada elutasítja, hogy ünnepnapokon zárva tartsanak az üzletek.

Boros Tamás a Policy Solutions-tól azt mondja, 2006 óta ez lenne az első referendum, amelyen a Fidesznek jó esélyei vannak a vesztésre, ily módon azonban megkérdőjeleződne a pártnak az az állítása, hogy a magyarok többsége folyamatosan mögötte áll. Épp ezért a szakértő úgy gondolja, hogy a hatalom valószínűleg megpróbál elébe menni az erőpróbának, és eltörli, vagy lényegesen enyhíti a tilalmat.