Harmincadszor is – digitalizálás mindenhol, mindenek előtt

Arról, hogy mi várható a jövő március 14–18. között sorra kerülő hannoveri CeBIT-en, ma délben Marius Felzmann, a CeBIT/Deutsche Messe AG rangidős elnökhelyettese, valamint az osztrák kereskedelmi és számítástechnikai ernyőszervezetek tisztségviselői, Markus Borgmann, illetve Peter Lieber számoltak be Bécsben az osztrák, a magyar, a szlovén és a szlovák sajtó meghívott munkatársainak.

A jövő márciusi CeBIT jubileuminak is mondható: Alsó-Szászország tartomány fővárosa (Hannover 1947 óta vásárváros, a történelmi Lipcsei Vásár nyugati övezeti  ellenpontja) 1970-ben rendezte meg a Német Vásárok Rt. égisze alatt az első CeBIT-et. Az önálló CeBIT 1986. március 12-én debütált – meglehetősen hosszú és kemény vajúdás után válhatott egyedivé. Nos, attól az évtől (1986–2016) számítható a jövő márciusban esedékes 30. évforduló. A CeBIT 2016 jelszava, mottója (szabados, ám bizonnyal találó fordításban): Nyakunkon a digitális átalakulás.

(Az ám, tudja-e, kedves olvasó, minek a rövidítése ez az öt betű, a CeBIT? A német elnevezésből: Centrum für Büroautomation, Informationstechnologie und Telekommunikation, eredetileg: Centrum der Büro- und Informationstechnik származik, annyit tesz, hogy az iroda-automatizálás, információ-technológia és távközlés, még régebbi elnevezéssel: iroda- és információtechnika központja. Jó ideje van már CeBIT Eurázsiában [december 17–19. között rendezik Isztambulban], Ausztráliában és Indiában is.)

Nagyot lépett előre a világ a 2011-i, ugyancsak jubileuminak nevezett, 25. CeBIT óta. Akkor az interneten alapuló hálózatos világ kiteljesedése volt a főtéma. A szakemberek, a vásár vezetői egyként hangoztatták: a hálózatok elképesztően erős kötelékkel fűzik össze nem pusztán az ICT, az információ- és távközléstechnika világát, hanem az élet valamennyi területét. A világgazdaság, a tudományok és kultúra, a társadalmak, a földi élet minden szegmensét meghódította, többé-kevésbé szabályozza is ez az egyre szélesülő sávú összekapcsolódás (Connected Worlds), aminek előnyeit természetesen ma és a holnapok embere is élvezi.

Csakhogy az elképesztően gyors technológiai fejlődés évről évre új kihívásokat produkál, aminek következtében – miként az idei CeBIT mottója is bizonyítja – „Nyakunkon a digitális átalakulás” (Die digitale Transformation ist da / Digital transformation is happening now).

A 2016. márciusi vásár és kiállítás díszvendége, partner országa Helvécia, azaz Svájc – jelentették be a házigazdák ma Bécsben. Az ok elképesztően egyszerű: az alpesi köztársaság hatszor annyi ICT-terméket exportál, mint sajtot és csokoládét együttvéve! Az információ- és kommunikációs technológiai ágazatban 197 600-an dolgoznak, 2011 óta 21 ezer (+12%) új ICT-munkahely létesült. Azaz: a foglalkoztatottság növekedése ebben a népgazdasági ágban négyszerese az 1991 óta számított svájci átlagnak. És ez még nem minden: 2022-ig további 87 ezer munkaerőre van szüksége az ágazatnak a Svájcban.

Svájc a világ egyik „legmobilosabb” országa: nem egészen kilencmillió lakosának háromnegyede használt tavaly okostelefont, és 42 százaléka tábla-számítógépet. A 39 516 négyzetkilométeren élő helvétek az okostelefon-sűrűséget és a mobilinternet-használatot tekintve világelsőknek mondhatók. Oliver Frese, a Német Vásárok Rt. elnökségi tagja: „A svájci vállalatok és intézmények kiváló szakértelmük, gyártási eljárásaik és kiemelkedő innovációs megoldásaik folytán erős impulzusokat adnak a nemzetközi CeBIT-ágazatnak és az alkalmazó iparnak”.

Mindezek alapján alighanem érthető, hogy miért a kantonok államszövetségét választotta 2016-i partnerországául a hannoveri CeBIT. Svájc vezet a világban a digitális technológiák használatában. Mindenekelőtt a svájci banki és biztosítási szektor, a gép- és berendezés-, valamint az orvosiműszer-gyártás írta zászlajára a digitális technológiák bevetését, alkalmazását.

Ennek megfelelően a svájci szoftverpiacon az European Information Technology Observatory becslése szerint az idén az IT-szolgáltatások 3,3 százalékkal növekednek.

Tekintettel arra, hogy a CeBIT szakmai tanácskozások, konferenciák sorának is helyet ad, a jövő évi vásár nyitónapján, március 14-én az első átfogó eszmecsere főszereplője Svájc lesz: bemutatják az alpesi köztársaság digitális gazdaságát és eredményeit. A nagyszabású rendezvényen részt vesznek a német szövetségi és a berni kormány magas rangú tisztségviselői is.

Olvasóink minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy az Európai Bizottság ez év május elején bemutatta az európai digitális egységes piacra kidolgozott stratégiáját, amelynek lényege: a 28 nemzeti piac egységesen szabályozott piaccá egységesítése. A digitális egységes piaci stratégia három pillérre épül: 1. az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozások számára;2. a digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése; 3. az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása. E három pillérre építve 16 intézkedést határoz meg a stratégia, amelyet a Bizottság 2016 végéig valósít meg.

A hannoveri szakmai tanácskozások legfontosabbika lesz várhatóan az EU–CeBIT-konferencia, amelynek részvevői megvizsgálják: hol tart az európai digitális egységes piac céljából kidolgozott stratégia megvalósítása. A tét óriási: a gördülékenyen működő digitális belső piac 415 milliárd euró növekedési többlettel járhat és új munkahelyek százezreit teremtheti meg – mindez pedig tovább erősítheti az Európai Unió gazdasági potenciálját a világban. Az előbb írtakból kiolvasható, hogy a CeBIT már rég nem csupán egy a „számítógép- meg IT-vásárok” között; jó ideje előlépett a digitalizáció világméretű vezető rendezvényévé.

A „felhő” a tegnap, a „köd” napjaink aktualitása. A  „dolgok internete” (közkeletű rövidítéssel: IoT) révén megsokszorozódnak a számítási teljesítmény alkalmazási területei és módjai, amelyek a hálózatok peremterületein használhatók a legésszerűbben. Amit még nem is olyan rég „edge computing”-ként emlegettek, ma „fog computing”-nak neveznek. A jövő március 14–18. közötti napokban alaposan megvitathatják a szakemberek az új „cloud-technológia” valamennyi használati lehetőségét.

A Cisco egy nem régi tanulmánya szerint 2020-ra kereken ötvenmilliárd készülék csatlakozik az internetre: óriási erjesztőtartályoktól kezdve az „okos kilincsig”. Ezek valamennyien adatokat termelnek, felváltják az embert, aki ma még a legnagyobb adat-előállító. Az ilyen adatok számára a legkézenfekvőbb tárhely és partner a „felhő”.

Miután sok IoT-készülék meglehetősen kicsiny, egy bizonyos célra gyártott, áramigénye sem számottevő. Kell hozzájuk rendelni egy „nagy testvért”, amely a kellő számítási teljesítményt a rendelkezésükre bocsátja. Erre a „felhő” tökéletesen megfelel. Ámde: ha az információk csak helyi használatúak és csak rövid időre, akkor már változnak a követelmények. Az így keletkezett adatokat gyorsan és a helyszínen kell feldolgozni, nincs szükség adattárolásra.

Ilyen esetben a legcélszerűbb megoldás a „fog computing”.

Egy példa a „fog computing” használatára: a „car 2 car”-kommunikáció vészhelyzetben. Ha az autópályán egy jármű vészfékezésre kényszerül, erről értesülnie kellene a többi gépkocsinak is néhány száz méteres körzetben – elkerülendő a ráfutásos baleseteket. Ha a sebességi/gyorsulási adatokat előbb a felhőn át egy számítóközpontba küldik, onnan pedig a veszélyre figyelmeztető értesítést az érintett gépkocsikba, az nagyon bonyolult és időigényes művelet. Ilyen esetben a legcélszerűbb a helyi számítási teljesítmény használata, bevetése a környező járművek azonnali figyelmeztetése céljából.

Ez és a vele kapcsolatos a technológiák ugyancsak megismerhetők a jövő márciusi CeBIT-en. 

Az Infovilág szerkesztőjének érdeklődésére adott válaszból kiderült, hogy hazánkból (az eddigi jelentkezések alapján) tizenhat cég vesz részt a hannoveri világvásáron, részben csoportosan, részben egyéni kiállítóként konkrét megnevezésükre az informátornak nem volt felhatalmazása.