Göncz Árpáddal a szellem utolsó embere távozott a magyar politikából

Ez az a generáció, amely a rendszerváltás után költő elnököket hozott a felszínre. Olyan embereket, akik szenvedtek, börtönt vagy száműzetést viseltek el, és közben éppen emiatt szellemi nagyságokká váltak. Göncz volt az utolsó közülük.

Vele Magyarországon a politika búcsút int a szellem és a jellem képviselőinek. Akik maradnak, azok főleg jogászok és karrieristák, akik a hatalomra és a pénzre utaznak, és mindennek lehet őket tekinteni, csak nem a nép emberének. Különösen igaz ez a kormányra. Onnan senki sem jelentheti ki, hogy végigcsinálta az üldözöttek életét, hogy felnőttként szegénység és reménytelenség volt az osztályrésze. Egyetlen mai politikus sem kelti azt a benyomást, hogy egy csónakban evez a tömegekkel. Még élesebb a váltás a balliberálisoknál, ahol szinte már csak sima, gyakran hozzá nem értő taktikusokat találni, akik a jelszavakkal elbeszélnek a nép mellett. Elvesztették a képességüket, hogy Gönczhöz hasonlóan megszólítsák az egyszerű embereket. A most végső nyugalomra helyezett politikus mindenki elnöke akart lenni, és az is volt. Pártállástól függetlenül mindenki szerette érte. Antall Józseffel összekötötték őket sorsuk közös megpróbáltatásai. A mai Magyarország politikai osztályát nem kapcsolja össze semmi. Már nincsenek olyan gesztusok, hogy egy konzervatív kormányfő baloldali elnököt jelöl.

A magyar lélek és a nyugat kapcsolatát elemzi a menekültválság kapcsán Festetics Antal a Die Presse című osztrák lapban. A biológus úgy értékeli, hogy mint már annyiszor a történelemben, ezúttal is a kihalástól való kollektív félelem szorongatja a magyarokat és ezen a riadalmon csakis sok szögesdrót tud segíteni. A lényeg: kiválasztott nemzetről van szó, amely magára hagyott, és önsajnálatba merül.

Esetünkben a sokkreakció újraélesztésére elegendő bedobni Herder nevét és Trianont. Előbbi – a kis nyelvek eltűnéséről szóló jóslattal – gátlást fejlesztett ki a magyar nemzettudatban. A magyar trauma a 2. világháború után is folytatódott, a szovjet diktatúra éveiben megmaradt a félelem, hogy fel kell adni a magyarság nemzeti identitását. Egy kis nép, amelyet elszigetel a nyelve, a világban jóformán nincsenek rokonai, viszont a szláv–román–germán nemzetek zárt köre öleli körül.

Most meg sok ezer „afrikai“ toporog a kapuk előtt. Már csak ez hiányzott. Ellene csak egy kicsi fenegyerek tud tenni, aki szekértábort épített a piaci magyarság köré. Dávid Góliát ellen, ez a magyar lélek önképe. Kicsi a magyar, de erős! Ebbe a sorba illenek be a legendákkal övezett nemzeti bálványok. Botond, Mátyás király, Papp László vagy Puskás Ferenc.

És most Orbán Viktor, aki szükség esetén szembeszáll fél Európával és kész beverni Brüsszel kapuját. Sokak számára a vágyakat testesíti meg, mert megmutatja azoknak, ott fent, az unióban. És ha arra hivatkozik, hogy kerítéssel a keresztény Nyugatot védi, akkor a rendkívül intelligens, szónoknak brilliáns politikus semmiképpen nem az EU-ra gondol. Hanem a magyarok egzisztenciájára, identitására és lelkére. Pannónia elsősorban a magyarok nyelvi otthona, amit most szögesdróttal igyekeznek megvédeni. Természetesen ez csupán tökéletesen hatástalan szükségintézkedés, de tükrözi a magyar mentalitást. Embergyűlölő, de az indoka egyértelmű.

Csakhogy a kínai Nagy fal sem bizonyult ellenállónak, nem zárt hermetikusan!

Erősödik Orbán Viktor népszerűsége, miután a politikus a bevándorlás elleni kampánnyal és a szögesdrótkerítéssel megfordította a folyamatot, és itthon az Európát megosztó válság győzteseként jelenik meg – írja a Reuters. A polgárok kevésbé bíznak benne az állásteremtés ügyében, viszont sokan figyelmen kívül hagyják a bevándorlás kapcsán érkezett bírálatokat emberi jogi csoportok, illetve külföldi hatalmak részéről.

Az idegengyűlöletre vonatkozó vádak ellenére Orbán nem vesz vissza a hangvételből, amikor a válság miatt az EU kudarcát ostorozza, vagy amikor igyekszik gyengíteni a szélsőjobb hazai támogatottságát. Sokaknál bejön, amikor a politikus arról beszél, hogy a déli határokon a kerítéssel sikerült elhárítani az inváziót. Népszerűsége azonban így is elmarad a tavaly áprilisi választási győzelemkor mért szinttől.

Tóth Csaba a Republikon Intézettől azt jósolja, hogy a miniszterelnök új témákat keres, mert igyekszik megőrizni a menekültkérdés adta lendületet. Az egyik ilyen terület lehet a gazdaság, bár a növekedés lassul és érezhető az elégedetlenség a foglalkoztatottság miatt.

A londoni Nomura elemzője, Peter Attard Montalto arra figyelmeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank hiába próbálkozik keresletélénkítéssel, ha nem indulnak be a befektetések a termelékenységet javító vállalkozásoknál és a bankok nem adnak kölcsönt az MNB programja nélkül.

Kétséges győztesnek nevezi a svájci Neue Zürcher Zeitung Orbán Viktort, aki elnyomó intézkedésekkel véget vetett a több tízezer menekült beáramlásának, de azért is diadalt ül, mert egyre több európai politikus veszi át az ötleteit. A számok mindenesetre a kormányfőt igazolják, hiszen a kerítés elkészülte óta alig egy páran lépik át illegálisan a déli határt. A hatalom radikális bezárkózási politikával – határzárral –, valamint a jogszabályok kétes megszigorításával oldotta meg a gondot.

A brüsszeli Bizottság kifogást jelentett be a gyorsított eljárás ellen, de utóbbi alkalmazása már nem igen szükséges. Orbán számára ez siker, ami a belpolitikában csapódik le. A lakosság többsége támogatja a kabinet korlátozó irányvonalát, bár a közhangulatba éppen a központilag gerjesztett nyugtalanság is belejátszik.

A miniszterelnök népszerűsége április óta 15%-ot javult. Ugyanakkor nemzetközileg rengeteget ártott a kormánynak a menekültválság, lásd a Keletiből érkező sokkoló képeket vagy a röszkei felvételeket. Az orbáni politikát az európai partnerek élesen elítélték, az embertelennek számított. Csakhogy a folytatódó emberhullám leértékelte a kritikát. Mind több vezető mondja azt, amit Orbán imaszerűen ismételgetett, hogy ti. biztosítani kell a külső határokat, meg kell állítani az áradatot, hogy ne kerüljön veszélybe Schengen. Szinte már minden érintett államban szóba került a kerítés, és nem csupán a jobboldali populisták részéről.

Csak éppen a tartalmat és főleg a retorikát illetően sokkal kevésbé radikálisan, mint Magyarországon. Mégsem meglepő, hogy Orbán idehaza úgy ünnepelteti magát, mint aki elsőként ismerte fel a problémát és Európa csődjét. Ha a válságnak sok vesztese van is – a kiábrándult menekültek, az európai szolidaritás körüli kételyek, továbbá a hatalmon lévőkkel szemben ellenállás megerősödése miatt –, akkor Orbán Viktor kétséges nyertes.

Valószínűleg nem sok támogatást élvez az EU-ban, hogy Magyarország a kvótadöntés törlését kezdeményezi majd a Bizottságnál, de egyértelműen jelzi a magyarok elszántságát – tudósít az EurActiv. Mindenesetre az Orbán-kabinet már megtette az első lépést, hogy az Európai Bíróságnál csatlakozzék Szlovákiához a menekültek elosztását célzó határozat elleni panasz ügyében.

Budapesti diplomáciai forrás szerint a magyar fél komolyan mérlegeli, hogy társul a szlovák beterjesztéséhez. A határidő: december 18. Az Európai Szocialisták Pártja ugyanakkor kizárással fenyegette meg Ficót, ha az beváltja szavát. A magyarok jelenleg a Bizottságnál arra hivatkoznak, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében a tagállamok visszacsináltathatnak döntéseket, ha bizonyítani tudják, hogy az adott ügyet hatékonyabban lehet intézni nemzeti keretekben. Csakhogy ehhez legalább 10 tag támogatása szükséges, vagyis a magyar elképzelésnek kevés az esélye. De az Orbán-kabinet számára mégis fontos volt, hogy mutogassa az izmait.