Rajtösztöndíj: az EU támogatja a magyar grafénkutatót
A 36 éves Tapasztó Leventét eddigi kiváló egyéni kutatási eredményei jogosították arra, hogy magyarként is egy ilyen kiemelkedő európai támogatásban részesüljön. Ez már a negyedik ERC Grant, amit hazai szilártdtest-fizikus kutató nyer el, lehetőséget kapva arra, hogy önálló kutatási irányt honosítson meg a saját maga toborozta, szervezte csapattal.
A Romániában született Tapasztó Levente a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikusi oklevelet 2002-ben. Fokozatszerzése summa cum laude minősítéssel szén nanocső témában már Magyarországon, az ELTE állami ösztöndíjas PhD-hallgatójaként zajlott 2008-ban. A kutató a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) neveltje, Bíró László Péter akadémikus irányításával fejlődött érett kutatóvá, és aratta elismert sikereit. Hamar kitűnt kiváló szervezőképességével és kutatói lényével. Az MTA akkori elnöke, Pálinkás József meghívta a Fiatal Kutatók Tanácsába, ahol a Fizikai Tudományok Osztályának állandó meghívottjaként képviselte az anyagtudományt.
A múlt évek grafén-kutatásában elért eredményei és elsőrangú publikációi hozták meg számára azt a nemzetközi figyelmet és tekintélyt, ami pályázatát – a 2013-i EKT indulóösztöndíj-kísérlete után – az idén siker koronázta.
A grafén-kutatás a világ élvonalába tartozó kutatási terület, ahol különösen kiélezett a nemzetközi verseny. Európa is kiemelt témaként kezeli, hiszen a grafén egyike az európai két kiemelt kutatási témának, területnek, amelyre hosszú távú (10 év) és kiemelt (1 milliárd euró) támogatást szán az Európai Unió. A grafént alig évtgizede fedezte fel a 2010-ben fizikai Nobel-díjban részesült Andre Geim és Konsztantin Novoselov, orosz származású, Angliában dolgozó fizikus. A grafén az ismert legjobb elektromos vezető, a legerősebb anyag, ugyanakkor páratlanul rugalmas és szinte teljesen átlátszó. Ezek az egyedülálló tulajdonságok teszik alkalmassá a grafént számos elektronikai alkalmazás megvalósítására.
A Tapasztó Levente vezette magyar kutatócsoport kidolgozott egy olyan nanotechnológiai eljárást, amely a világon jelenleg létező legpontosabb módszer grafén-nanoszerkezetek megmunkálására. Azáltal, hogy a grafén szerkezetét csaknem atomi pontossággal tudják megmunkálni, sikerült félvezetővé és mágnesessé tenni az egyébként fémes és nem mágneses grafént. Ez olyan alkalmazások előtt nyithatja meg az utat, amelyek a jelenleginél nagyságrendekkel gyorsabb és kisebb fogyasztású elektronikai eszközök kifejlesztéséhez vezethetnek.
A mostani siker is ráirányítja a figyelmet az anyagtudománynak, mint a hazai innovációs törekvések egyik eszközének alapvető fontosságára és ezen belül az immár az Energiatudományi Kutatóközpontba sorolt Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetben folyó színvonalas munka értékére. Az intézet reméli, hogy – a központosítás ellenére – a jövőben meglesznek a feltételek (rugalmasság és önállóság), amelyeket az anyagtudomány egykoron élvezett, és ami a sikeres kutatómunka alapfeltétele.
