Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. május 18. Az év 139. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739421. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Keresztényeknek, muzulmánoknak egyaránt joguk van az emberi méltóságra

Keresztényeknek, muzulmánoknak egyaránt joguk van az emberi méltóságra
Infovilág

...Választások csak jövő tavasszal lesznek német földön, ezért a miniszterelnök-asszonyt egyelőre nem fenyegeti nagy veszély. Nincs látható vetélytársa a konzervatív oldalon, az SPD népszerűsége pedig 25% alatt van.

A német kancellár amellett foglalt állást, hogy Európában ne épüljenek újabb kerítések – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Merkel a fiatal kereszténydemokraták országos kongresszusán úgy fogalmazott, hogy műszaki zárak nem állhatják ki ezrek nyomását. Ezért inkább hatékonyan meg kell védeni az unió külső határait, amihez tárgyalni kell Törökországgal. És a gócpontokban meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek miatt a tömegek útra kelnek. Ám egyúttal jelezte, hogy nem lehet a válság gyors megoldására számítani.

Ugyanakkor megerősítette a bírálatot a kelet-európai uniós tagállamok címére. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy nagyon is különféle elképzelések vannak arról, miképpen nézzen ki a társadalom a földrészen. Az azonban nem lehetséges, hogy csak a keresztényeket illesse meg az emberi méltóság, mert arra joguk van a muzulmánoknak is.

És az már önmagában ostobaság, hogy erről egyáltalán beszélni kell. Itt az idő, hogy az érintett országok valamit visszaadjanak az unió bővítésekor kapott szolidaritásból. Merkel egyértelművé tette, hogy számára a bezárkózás nem jelent alternatívát. Úgy értékelte, hogy a menekültkrízis a globalizáció része.

A kelet-európai országok az uniós csúcson hidegvérűen kikosarazták Merkelt menekültügyben – írja a Die Welt. A térségből sok állam tiltakozik az ellen, hogy kénytelen legyen akarata ellenére sok ezer embert befogadni.

Szemtanúk azt mondták, hogy a hétórás vita időnként igen viharos volt, a német és a svéd kvótajavaslat visszatetszést keltett pl. magyar, szlovák és cseh részről. A kancellár egyre inkább felismeri, hogy ebben a kérdésben sokkal kevesebbet számít a szava, mint amikor Görögországról tárgyaltak.

Új tapasztalat ez, ami nagy csalódással töltötte el. Kifejtette: a kelet-európai országok úgy érzik, hogy helyenként rosszul bánnak velük, ám nem érthető, hogy miért ennyire kemények a migránsok kapcsán. Ennek ellenére nem kerül le a napirendről a bevándorlók szétosztására szolgáló mechanizmus terve. De az is egyértelmű, hogy Európa keményebb irányvonalra áll rá. A stratégia az, hogy a menekültek maradjanak saját hazájukban, és lehetőleg nem jöjjenek ide. Magyarország erősítést kap a határvédelemhez a szlovákoktól, csehektől és lengyelektől – ez a különmegállapodás is része az újkeletű fejetlenségnek a kontinensen.

Európában a jobboldali populisták profitálnak a menekültválságból – állapítja meg a Frankfurter Rundschau. A pénteki brüsszeli csúcsértekezleten az állam- és kormányfők megpróbáltak közös nevezőt találni, ám egyes államokban erősödik az ellenállás azzal szemben.

Merkel jól foglalta össze a jelenlegi uniós politika lényegét: gyakorlati kérdésekről van szó, amelyek nyomasztják az embereket, mert e pillanatban nagyon rendezetlenek a viszonyok. A demagógok előretörnek, mert a migránskérdés következményei érezhetők a városokban és a falvakban is, sőt fennáll a berobbanás veszélye. Az a lehetőség fenyeget, hogy megfordul a hangulat Európában, az uniós tagállamok már csak ezért is idegesen igyekeznek megoldást kidolgozni.

A földrész kettős erőpróba előtt áll: kiutat kell keresnie a válságból és meg kell küzdenie a jobboldali populista hullámmal.

Financial Times: A határzár aláhúzta, hogy milyen véleménykülönbségek vannak a menekültügyben az európai vezetők között, illetve, hogy nincs összehangolt válasz a jelenségre. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke azt reméli, hogy a zárlat elrendelése előtt beható konzultáció zajlott Budapest és Zágráb között, és így nem lesz hasonló felfordulás, mint amilyen a szerb határon történt, amikor berekesztették az utat az érkező tömegek előtt. Emlékeztetett arra, hogy akkor a sietséget káosz kísérte és végül az események zavargásokba és rendőri fellépésbe torkolltak. A szakértő bízik abban, hogy a magyar kormány ezúttal jobban akarja végezni a dolgát.

Pardavi Márta ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyre hidegebb az idő, ezért csak néhány órára lehet elhelyezni fűtetlen sátrakban a menekülteket, ahogyan azt Horvátország tervezi, miközben lehet, hogy ezrek lesznek kénytelenek vesztegelni a szomszédos országban. 

Címkék