Energiacímke, vastagabb szigetelés, háromrétegű ablak – alapvető takarékossági, környezetvédelmi változások

Legkésőbb szeptember 26-val a kazánokat, bojlereket is ellátják – a nagy háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímkével a hazánkban is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” lesz a besorolása. A címke tartalmazza majd külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. Segít az eligazodásban, hogy sikerüljön a lehető legtakarékosabb és leghatékonyabb készüléket kiválasztani.

 
Új fogalmakat is érdemes megtanulniuk azoknak, akik rezsicsökkentő felújítást terveznek. Szeptember 26. után már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, amelyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hang-teljesítményszintet. Egy készülék szezonális hatásfoka annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek képesek teljesíteni az új követelményeket. Néhány kivételtől eltekintve tehát az ősztől csak azok az eddiginél jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók majd, amelyeket a köznyelv kondenzációs kazánként említ.

A már működő készülékeket a változás nem érinti. A szeptember 26-i határnap előtt beérkezett, kereskedői raktárakban levő hagyományos készülékek még eladhatók. A Egy átmeneti rendelkezés szerint 2016. július 1-jéig tart a türelmi időszak a már forgalomba hozott készülékek felszerelésére, beüzemelésére.

Az év elején már érvénybe léptek az új, a legkedvezőbb költségszintű épületenergetikai előírások a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az államilag támogatott összes lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.

A szigorítás következményeként a falaknak, ajtóknak, ablakoknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így remény szerint 25–30%-kal kevesebb lesz. Felújítás esetén a szigetelésből az eddigi átlagnál legalább 5 cm-rel vastagabbat kell használni, ablakok esetén pedig a legalább háromrétegű üvegezés a követelmény. 
 
 „Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű, részletes tájékoztatására, ugyanis a többség hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőjű lakásokban él – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. munkatársa. – A lakások kétharmada szorul energetikai felújításra, az ezredforduló óta, sajnos, alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.[1] Tudható azonban az is, hogy az emberek zöme számára minden többlet kiadás megerőltetés, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így mostantól még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.”

[1] Forrás: Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU