A Jávor Benedek európai parlamenti képviselő birtokába jutott, ma nyilvánosságra hozott dokumentumok [1] alapján feltételezhető, hogy a magyar kormány úgy döntött a Paks II beruházásról, hogy tisztában voltak vele: Paks II-re nincs szükség.

A dokumentumok alapján a döntés teljesen előkészítetlen volt. A kormány rendelkezésére álló megalapozó tanulmányok vagy rossz minőségűek voltak (téves, idejétmúlt adatokon végezték az elemzéseket, fontos szempontokat nem vettek figyelembe, alapvető kérdéseket nem vizsgáltak), vagy a bennük foglalt következtetések alapján vállalhatatlanok lennének Paks II környezetre és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásai.

„Érthetetlen, hogy milyen alapon döntöttek a járulékos költségek nélkül is legalább 4000 milliárd forintba kerülő megaberuházás mellett. A magyar kormány idén 28, jövőre pedig a tervek szerint 113 milliárd forintot pazarolna el Paks II-re, miközben továbbra sem tudja igazolni a beruházás szükségességét. Sőt inkább az körvonalazódik, hogy a kockázatok és a megalapozatlanság tudatában döntöttek” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

A Greenpeace ezért a beruházás és az engedélyezés teljes leállítását követeli, valamint hogy hozzák nyilvánosságra Paks II 30 évre titkosított megalapozó dokumentumait, mert csak ezek ismeretében lehet felmérni a tervezett beruházás valós társadalmi költségeit. Mindezeket követően újra kell gondolni az ország energiastratégiáját, hogy egy valóban fenntartható, és az európai trendekkel összhangban a megújuló energiahordozók elterjedésére és az energiahatékonyság növelésére alapozó, felelősségteljes jövőkép születhessen.

Az Akadémia válasza Jávor Benedek EP-képviselő blogbejegyzésére

(mta.hu, 2015.06.23, 13:19) Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem az MTA kutatóhelyeinek, sem az Akadémia tudományos bizottságainak. Nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőmű-blokkok biztonsága.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője június 22-i blogbejegyzésében három dokumentumot, illetve dokumentumrészletet közölt, amelyek közül – állítása szerint – kettő „akadémiai körökből” származik.

Tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg.

A legelső (2014. február 18-i) MTA-fórumon Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök például emlékeztetett rá, hogy államfőként nyilvánosan bírálta a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-i országgyűlési határozatot; Mezei Ferenc akadémikus, a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) technikai igazgatója szerint pedig „a széles közvélemény nagymértékben túlbecsüli az atomenergia tényleges veszélyeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet az atomerőművekben termelt áram alacsony költségére” (lásd az mta.hu cikkét!).

A Jávor Benedek által nyilvánosságra hozott két szöveg szintén a bővítésről folyó véleménycsere része, de nem áll mögötte semmilyen akadémiai testület vagy intézmény, amely szakmai vita után elfogadta volna.