Az európai Magyarországért demonstráltak Budapesten, hazai és külföldi nagyvárosokban
A többi között ezeknek köszönhető, hogy a Magyarországra látogató Angela Merkel német kancellárnak nem kell matricát vásárolnia Ferihegyről a városba vezető úton – utalt az útdíjak kiterjesztése elleni megmozdulásokra. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a felcsúti kisvasút fontosabb, mint a 3-as metró felújítása, vagy a budapesti Déli pályaudvar omladozó alagútja.
Megemlékezett arról is, hogy 1946-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot, amelynek Vörös Hadsereg erején és a KGB besúgóhálózatán alapuló szovjet befolyás vetett véget.
„Ma pedig Oroszországot egy volt KGB-tiszt irányítja; ennek az egykori KGB-tisztnek a függőségébe viszi a hazánkat Orbán Viktor. Viktor, nem akarunk a Roszatom és a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!" – fogalmazott Gulyás Balázs.
Kész Zoltán, aki független jelöltként, de több ellenzéki párt és civil szervezet támogatottjaként indul a február 22-én Veszprémben sorra kerülő időközi országgyűlésiképviselő-választáson, hangsúlyozta: „Ezen a választáson múlik, hogy véget vetünk-e Magyarország megaláztatásának”. Felszólította a hallgatóságot: ne hagyják, hogy szüleik és nagyszüleik álma Magyarország szabadságáról semmibe vesszék, mert ma a félelem és reszketés rohasztja Magyarországot.
Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint azt a rendszert, amelyet Orbán Viktor és a haverjai csinálnak, meg kell buktatni, és helyette egy normális, élhető Magyarországot kell teremteni. Úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor azért kerülhetett hatalomra, mert kihasználta a 2010 előtt kormányzó balliberális kormányok elitizmusát, gazdasági, társadalmi vakságát. Azok pedig nem vették észre, hogy nem politikai ellenfelükkel küzdenek, hanem „egy bűnbandával, amelyik meg akarja szerezni az országot magának”.
A résztvevők európai uniós és nemzeti színű zászlókat lobogtattak, illetve olyan nemzeti színű zászlókat, amelynek közepén az EU 12 csillagja volt látható. Magasba tartott transzparenseiken "Ne lopj, ne csalj, ne hazudj, mert a kormány nem tűri a konkurenciát" és más hasonló feliratok voltak olvashatók.
Heller Ágnes filozófus felhívta a figyelmet, hogy a diktatúrák abban az esetben virágoznak, amikor a polgárok nem politizálnak, „ha csak parancsot teljesítenek, ha csak sunyítanak (…), de semmit sem tesznek a sorsukért”. A filozófus arra szólította fel az embereket, hogy jöjjenek össze, beszéljék meg a közügyeket, és vegyék észre, hogy az ország sorsa rajtuk áll.
Hammer Ferenc médiakutató, az Oktatási Hálózat tagja arról beszélt, hogy a mostani rendszer a közös jövőt tékozolja el éppen, hiszen például a Paksi Atomerőmű bővítését még az „unokáink is fizetni fogják”. Hozzátette, hogy minden demokratikus erőnek csak az az egy gondolat járhat a fejében: miként lehet megszabadulni a Fidesz-kormánytól.
Vajda Zoltán, a 60 ezren a magánnyugdíjukért elnevezésű Facebook-csoport aktivistája azt mondta: nem akarják a rendszerváltás óta eltelt 25 évet elfelejteni, de céljuk, hogy egy új Magyar Köztársaságot hozzanak létre. Erre azért van szükség, hogy „a haza újra erős és gyarapodó legyen (…), ahol nem az állam, hanem a polgárok szabadok” – mondta.
A tér egyik sarkában kordonnal körbekerített területen egy maroknyi EU-ellenes, árpádsávos zászlókat lobogtató csoport demonstrált.
A budapesti megmozduláshoz csatlakozva több megyeszékhelyen és nagyvárosban, valamint külföldi helyszíneken is tüntettek.
Békéscsabán mintegy száz résztvevő volt jelen a demonstráción. A kifeszített magyar zászló előtt nyolc felszólaló, köztük MSZP-s és liberális politikusok tartottak rövid beszédet, amelyben a szegénység növekedését, a szociális jellegű támogatások megszüntetését, illetve szigorítását emlegették fel.
Székesfehérvárott a városháza előtti téren mintegy kétszázan gyűltek össze. A háromnegyed órás megmozduláson ott voltak az MSZP, a DK és az Együtt – A Korszakváltók Pártja helyi politikusai, illetve a devizahitelesek székesfehérvári csoportjának képviselői is.
