Orbán az országot a demokráciából a tekintélyuralomba vezeti át – internetadó: újabb sajtószabadság-sarc

Magyarországon közfelháborodást keltett a kormány terve az internetadó bevezetésére – írja a Wall Street Journal. A bírálók azt mondják, a jövő évtől esedékes közteher gátolja az ország gazdasági fejlődését, korlátozza az információhoz jutás lehetőségét és akadályozza a szólásszabadságot. A vasárnapra meghirdetett tüntetés felhívását már 15 ezren írták alá. A Magyar Telekom, a legnagyobb távközlési szolgáltató úgy nyilatkozott a lapnak, hogy támogatja az ágazat több más képviselőjének kezdeményezését a terv visszavonására. Elképzelhető, hogy az általános elutasítás láttán a Fidesz visszakozik.

The Washington Post: az Információ és Kommunikációtechnológiai Szövetség arra mutat rá, hogy az adó visszavetné a világháló használatát és megnövelné a költségeket az üzleti szféra, illetve a magánfogyasztók számára…

Magyarország az internetes adatforgalom megadóztatására készül, ami érzékenyen érintheti a szolgáltatókat, valamint a használókat – a közvélemény tüntetésre szólít fel – tudósít a Reuters. A Facebookon órákon belül 100 ezren csatlakoztak a tiltakozáshoz, mert attól tartanak, hogy az érintett cégek rájuk hárítják át a terhet, amitől a kormány 20 milliárdos bevételt remél, ám az eNet tanácsadó cég kiszámolta, hogy az összeg valójában 175 milliárd lenne, sőt figyelembe véve a forgalom növekedését, elérheti a 200 milliárdot is, miközben az ágazat éves bevétele tavaly 164 milliárd volt… Nemes Balázs, aki a Facebook-on elindult tiltakozás egyik kezdeményezője volt, úgy látja, hogy csak a legsötétebb diktatúrák akarják korlátozni a világhálót – vagy pénzügyi eszközökkel, vagy a csupasz hatalom útján.

 
Magyarország arra készül, hogy a világon elsőként az internet használata alapján vessen ki adót, ami a legújabb példa arra, hogy milyen unortodox gazdaságpolitikát folytat Orbán Viktor, illetve az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Fidesz – írja a Financial Times. Neelie Kroes, az illetékes uniós biztos úgy nyilatkozott az újságnak, hogy az intézkedés károkat fog okozni a magyar digitális gazdaságnak. Mint mondta, nem bölcs dolog egyoldalú adót bevezetni, mert megdrágítja a háló használatát a fogyasztók számára, miközben Magyarország elmarad az EU átlagtól, mind az internet használatát, mind a széles sáv elterjedtségét, mind pedig a szabályozást tekintve…

Magyaroszág internetadó bevezetését tervezi, sok szegény embernek emiatt alighanem le kell mondania a hálóról és ezzel együtt arról is, hogy hozzájut a szükséges információkhoz – írja a Die Welt. A lépés egyben újabb csapás a média ellen. Az elképzelés sok használó számára olyan, mintha a lélegzetet adóztatnák meg, hiszen ma már az ember digitálisan él… Magyarországon az emberek tekintélyes része kénytelen átszámítva havi 200-400 euróból kijönni, vagyis az adó miatt búcsút inthet az internetnek, hogy többet tudjon költeni élelmiszerre.
Ez már a 2. közteher, amely közvetve megnehezíti a sajtó helyzetét, miután az maximálisan függ a nettől, mármint hogy portálja látogatottságán keresztül némi reklámbevételt érjen el, iközben a példányszáma csökken.

„Magyarországnak szüksége van az EU-ra, de vajon az Európai Uniónak szüksége van-e Magyarországra?” – kérdezi kommentárjában a német konzervatív újság, a Die Welt főszerkesztő-helyettese. Majd úgy folytatja, hogy mintha Putyin és Erdogan nem lenne elég: az uniós tag Magyarország kormányfője autokraták és Nyugat-ellenes erők társaságában érzi magát jól. Az USA nyomást fejt ki, de mikor folyamodik hasonló lépéshez Brüsszel? A világ a tekintélyelvű rendszerekből ismeri az abszolút többség álnokságát. Ám hogy demokráciákra is átterjedhet a kísértés, mármint az, hogy a vélt többségi akaratot egy egész társadalomra rákényszerítsék, azt Magyarország példáján látni, ahol Orbán Viktor jó ideje ügyködik. Az ország a régió minden más államánál inkább leengedi a nyugatellenes, antidemokratikus, antiliberális függönyt.

Netán ez annyira megrázta Brüsszelt, hogy az a figyelmeztetések ellenére átsiklott rajta. Végül is az európaiak derűlátó jövőképe nem terjed ki arra, hogy egy tagállam kilóg a sorból és meg kell büntetni, olyannyira, hogy még a kizárása is szükségessé válhat. Orbán nem csinál titkot modernellenes, mi több, az EU-val szemben ellenséges irányvonalából. Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan dagonyázik a népszerűségben, amit tragikus módon választásokon ért el, és amit tévesen örökkévalónak tart. Ismeri az unió szerkezeti gyengeségét, az orránál fogva vezeti a szervezetet és arról beszél, hogy „illiberális államot” akar felépíteni.

Hát hol élünk?

Ez most már túl sok lett az amerikaiaknak, beidézték a magyar külügyminisztert és egy-két honfitársától megtagadták a beutazást. Az USA még sohasem alkalmazott ilyen intézkedést egyetlen kelet-európai EU-tagállam ellen sem. Ami szégyen Brüsszel számára, de egyben esély is. A nagy és erős Oroszország ellen is hatnak a megtorló intézkedések. Akkor meg miért ne lennének eredményesek Magyarországgal szemben?

Az országnak szüksége van az unióra, de igaz ez fordítva is?

Orbán túl messzire megy – figyelmeztet a Der Spiegel német liberális hetilap, rámutatva, hogy a magyar kormányfő az országot nyíltan a demokráciából a tekintélyuralomba vezeti át. Az USA már besokallt, utazási tilalmat mondott ki. Berlin és Brüsszel követheti a példát. Szijjártó Péter Orbán Viktor engedelmes szolgája; pártkörökben azt hallani, nem számít neki, bármilyen megalázó is vele szemben a „főnök”. És immár külügyminiszterként ismét el kellett viselnie, hogy megrendszabályozzzák, ám ezúttal Washingtonban, ahol amerikai kollégája nem volt hajlandó fogadni…

Vagyis a nemzetközi politika ismét Orbánra figyel, aminek az az oka, hogy gyakran demokráciaellenesen intézi a dolgokat... Ara-Kovács Attila nemzetközi politikai szakértő: most már az USA is támadja az orbáni politikát és gyakorlatot, és ez csak a kezdet. Hamarosan Brüsszel és Berlin is belép a képbe, ha Orbán nem reagál a kritikára. A korrupciós gyanú miatt az Egyesült Államokból kitiltottak között emlegetik Vida Ildikót, Habony Árpádot, Heim Pétert és Seszták Miklóst. Az ügy mindenesetre példátlan, de az amerikai kormányzat szempontjából indokolt…

 
A héten 65 magyarországi roma kért menedékjogot Svájcban, ami azért nagy szám, mert a múlt két évben összesen 46 kérelem futott be a magyar kisebbség tagjainak részéről – tudósít a Neue Zürcher Zeitung. Az újonnan érkezettek elűzöttek, akiknek a házát, illetve lakását Miskolcon lefoglalták a hatóságok. Otthonuk helyén stadiont akarnak építeni. Svájcnak az ilyen esetekre visszafogadási megállapodása van a magyar kormánnyal. Az illetékes berni hivatal képviselője kevés esélyt lát arra, hogy befogadják a menekülteket, hiszen európai ország polgárairól van szó, és Magyarország biztonságos államnak számít. A döntést 48 órán belülre ígérik.

 
A teljes mai nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!