Bélyegen a miskolci és a mádi zsinagóga

A két címletből álló alkalmi bélyegsorozatot Nagy Péter grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda gyártotta. A bélyegek kisív-formátumban jelentek meg.

A miskolci zsinagóga alapkövét 1861. április 15-én rakták le. A nagyszabású építkezés 1863-ban fejeződött be, szeptember 3-án pedig már fel is avatta új templomát a miskolci zsidó közösség. Maga a zsinagóga, a gyülekezés háza megfelel a legáltalánosabb hazai romantikus zsinagógatípusnak, amelybe helyenként neoromán elemek is vegyülnek. Építészetileg újításnak számított, hogy szerkezetének fontos elemei az akkor hazánkban még csak ipari épületekben, illetve városi házak függőfolyosóinál alkalmazott öntöttvas tartóoszlopok voltak. A zsinagógát földszintes házsor veszi körül, ahol a lakásokon kívül a téli imaterem is megtalálható; az imateremben istentiszteleteket tartottak, valamint oktatási célokra is használták. (Forrás: mizsih.hu)

A hegyaljai bortermelő községbe, Mádra 1726-ban költöztek be az első zsidó családok. Negyvenöt esztendővel később már zsinagógája és rabbija is volt a hitközségnek. A vészkorszak idején, 1944-ben a mádi zsidó közösséget – a Horthy kormányozta Magyar Királyság hatóságainak cselekvő közreműködésével – haláltáborokba hurcolták és meggyilkolták. Napjainkban csak néhány zsidó él a községben.

Hazai műemlékeink között egyedülálló az 1795-ben épült mádi, barokk (copf) zsinagóga. A főutcával párhuzamos utcában található. Kívülről szépen renovált; bejárata a téglalap alaprajzú templom déli oldalán nyílik. A keleti és a nyugati homlokzat attikafala magasan a templom fölé emelkedik. Barokkos lendületű körvonala legfelül íves oromzatot képez. A homlokzat két szélén és közepén copf stílusú vázadíszek állnak. A keleti falon három, nagy, félköríves ablakot, nyugaton a karzatra vezető lépcsőházat találunk. (Forrás: zsido.hu)