Inárcs: csúcson a hepatitis A járvány – egészségügyi szűrések: sokan elhanyagolják

A gyermekközösségek gócpontjai lehetnek a hepatitis A járványoknak, hiszen a kicsik kevésbé tartják be a higiéniai alapszabályokat. A hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertőzés a világon, Magyarországon pedig tavaly összesen 1074 hepatitis A fertőzöttet diagnosztizáltak, hétszer többet, mint az előző években.

A kórokozó szájon át, széklet útján terjed; a fertőzést közvetíthetik mosatlan zöldségek, gyümölcsök, fertőzött élelmiszerek, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek, szennyezett víz. Könnyen megfertőződhetünk zárt közösségekben, tömegrendezvények és tömegközlekedés közben. A beteg környezetében élők kb. 30%-os eséllyel ugyancsak megbetegednek. A hepatitis A fertőzés legjellegzetesebb tünete a sárgaság, azonban fejfájás, hányinger, étvágytalanság, fáradékonyság, izom-, ízületi fájdalom, sötét színű vizelet, agyag színű széklet is a betegségre utalhat.

A tünetek 15–50 nappal a fertőzést követően jelentkeznek. Az alapvető higiénés rendszabályok megtartásával csökkenthető ugyan a hepatitis A vírussal fertőződés esélye, azonban biztos és hosszú távú védelmet csak a védőoltás ad: a két adag vakcina évtizedekre szóló védettséget szavatol.

Május 8-án nagyszabású hepatitis A megelőzési program kezdődött országszerte „Ne sárgulj be!” címmel. A betegségről és a programról bővebben itt olvashat; tessék kattintani!

Egészségügyi szűrés: sok indok a mulasztásra

A 18–60 éves – tehát gazdaságilag aktív korú – lakosság ötöde úgy gondolja, hogy felesleges az egészségügyi szűrés, a betegségek előbb-utóbb kiderülnek, igaz, a többség (63 százalék) ezzel ellenkező véleményen van. Az aktív korúak ugyancsak ötöde nem is akar tudni arról, milyen betegsége van.

A relatív többség (48 százalék), az egészségpénztári tagok pedig különösen érdeklődnek esetleges betegségeik iránt, és sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a nem tagok –derül ki a többi között az egészségügyi szűréssel kapcsolatos abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Prémium Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el.

A szűrővizsgálatok elvégzése az egészségmegőrzés egyik alappillére. A méhnyakrák-szűrés a 25–64 éves nők számára háromévente, az emlőrák-szűrés a 45-64 éves nőknek kétévente, a tüdőszűrés 40 év felett mindkét nem számára évente biztosított. Az 50–70 éves férfiak prosztataszűrése a Nemzeti Rákellenes Program részeként kísérleti jelleggel működik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ajánlása szerint csontsűrűség-vizsgálatra 65 éves kor felett kétévente, EKG-ra, vérnyomásmérésre, valamint laborvizsgálatra öt évente jogosultak ingyenesen a biztosítottak.

Az aktív korúakra reprezentatív felmérésben (37 százalékkal) relatív többségben vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy sokkal többet kellene foglalkozniuk a megelőzéssel, szűréssel, de ehhez nincs elég idejük és információjuk. Az átlagosnál viszonylag jobban érzik a szűrés fontosságát az egészségpénztári tagok, a budapestiek, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek. A felmérésben részt vevők fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor és állapot szerint fontos vizsgálatokat.

A Prémium Egészségpénztár megbízásából a múlt év végén elvégzett, és most értékelt felmérés szerint az adatfelvételt megelőző egy évben az aktív korúak 71 százaléka vett részt valamilyen szűrésen, tehát 8 százalékponttal kevesebb, mint az előző kutatáskor, 2010-ben. A tüdőszűrésen részvétel három év alatt némileg csökkent, az emlőrák-szűrésé 21,7 százalékponttal emelkedett, és a laborvizsgálaton, valamint a méhnyakrák-szűrésen is többen jelentek meg, mint három évvel azelőtt. Viszont: 2010-hez képest 6,6 százalékponttal kevesebben voltak fogászaton, és 7,8 százalékponttal csökkent a prosztatarák-szűrés népszerűsége is.

A felmérésből az is kiderült, hogy az aktív korú egészségpénztári tagok sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a tagsággal nem rendelkezők, ők a TB által támogatott szűrések többségét rendre nagyobb arányban vették igénybe 2013-ban, mint három évvel azelőtt.

A felmérést megelőző egy évben az aktív korú lakosság 29 százaléka egyáltalán nem vett részt szűrővizsgálaton. Kis híján fele ezt azzal indokolta, hogy nem hívta senki, 23 százalék pedig az időhiányra hivatkozott. Tizenöt százalék szerint sokat kell várni a vizsgálat elvégzésekor, öt százaléknak pedig túl messzire kell utaznia ehhez. Hét százalékuk a vizsgálattól, négy a vizsgálat eredményétől fél, 5 százalék pedig azért nem vett részt, mert a szűrés pénzbe kerül.