Az egyszeri díjas életbiztosítások vezetnek – gyengélkedik a kgfb és a casco

Hosszú idő után ismét az infláció feletti mértékben bővült a biztosítási piac, ám a növekedés egyelőre igen törékeny alapokon áll, mivel jórészt az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének köszönhető. Továbbra is messze vagyunk a válság előtti szinttől: 2008 első félévében ugyanis 473,2 milliárd forintos összpiaci díjbevételt ért el a szektor.

A biztosító társaságok idei első féléves díjbevételeinek 53 százaléka, 231,7 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, a nem életbiztosításokból befolyt 204,2 milliárd forint a teljes díjbevétel 47 százalékát adta.

A nem életbiztosítási ágazat zsugorodásának oka leginkább a gépjármű-biztosítások évek óta tartó lejtmenete: a casco-bevételek12, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 4,7 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkoritól. Mindez hosszú távú folyamat része, kapcsolódik az újautó-értékesítések drámai csökkenéséhez, melynek következtében öt-hat év alatt a gépjármű-biztosítások részesedése a nem életbiztosítási üzletág díjbevételén belül 53-ról 40 százalék alá csökkent.

A casco esetében nem kizárólag a díjerózió okozza a visszaesést, hanem a szerződések számának alakulása is: a félév végi 797 ezer casco-szerződés 4,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt.

Az életbiztosítási piac 11 százalékos – 208,9 milliárdról 231,7 milliárd forintra – bővülése mögött döntően az egyszeri díjas termékek iránti növekvő érdeklődés áll, amelyek bevétele egyetlen év alatt 36,1 százalékkal nőtt. A növekedés motorjának számító unit-linked (a befektetési egységekhez kötött) életbiztosítások esetében sem a folyamatos díjfizetésű, klasszikus, hosszú távú megtakarítással járó biztosítási konstrukciók iránt erősödött a kereslet. Ennek oka a megtakarítási piac alapvető átalakulása: tavaly számottevően mérséklődtek a betéti kamatok, ami a megtakarításokat alternatív formák felé tereli. Ezek azonban rövid távú, könnyen likvidálható termékek, a piac stabilitását ugyanis elsősorban a hosszabb távú termékek ismételt növekedése garantálná.

A Nyugat-Európában népszerű egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe nálunk egyelőre ritka, egyáltalán nem számottevő. Ez a hosszú távon társadalmilag nélkülözhetetlen konstrukció ma súlyos versenyhátrányban van az alternatív nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest, mivel az egyéni befizetések után nem jár szja-kedvezmény. Az ügyfelek alapvető érdeke, hogy a jövőben a nyugdíjbiztosítás az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonló támogatást élvezzen.