A Vidám Park és a Fővárosi Nagycirkusz területét is megkaphatja az állatkert

Asóka az óind Maurja Birodalom legjelentősebb uralkodója volt az időszámítás előtti harmadik században. Birodalma a jelenkori India csaknem teljes egészére kiterjedt, sőt, magába foglalta amai Afganisztán, Pakisztán és Banglades nagy területeit is. Uralkodását az ókori indiai civilizáció fénykorának tekintik. Az utókor mind államszervezőként, mind törvényalkotóként, mind pedig gondolkodóként igen sokra tartja személyét, így amai Indiábanis nagy tisztelet övezi emlékét.

Asóka birodalmának jóformán minden szegletében felállítottak egy-egy Asóka-oszlopot, amely így az uralkodó hatalmának kiterjedését is szimbolizálta. Ezzel együtt azonban törvényoszlopként is működtek, mivel Asóka rendeleteinek, ediktumainak egy részét ezekre az oszlopokra vésve hozták nyilvánosságra. A több mint kétezer éve felállított oszlopokból tizenkilenc máig fennmaradt az egykori birodalom különböző pontjain.

Az oszlopok fontosságát jól mutatja, hogy 1950. január 26-án, a modern India születésekor az egyik Asóka-oszlop oroszlános oszlopfőjét választották az Indiai Köztársaság nemzeti emblémájának, ami a gyakorlatban a címernek felel meg. A Szarnat városában (Uttár Prades szövetségi államban) felállított oszlopról van szó, amely ma is eredeti helyén áll, bár magát az oroszlános oszlopfőt múzeumban őrzik. Az oszlopfőn négy ülő indiai oroszlán néz a négy égtáj felé, alattuk a körbefutó fríz mentén egy-egy elefánt, zebu, ló és oroszlán domborművű képe látható, amelyet küllős kerék, a dharma csakra (a világtörvény, a tan, vagy a sors kerekének szokták fordítani) buddhista szimbóluma választ el egymástól. A dharma csakra ábrázolás köszön vissza India zászlajában is.

Ennek a szarnati Asóka-oszlopfőnek a pontos másolatát ajándékozta a Fővárosi Állat- és Növénykertnek az Indiai Köztársaság, s ezt állították föl ma az India ház bejáratánál. Az ajándékba kapott oszlopfőhöz Zsigmond Attila tervei alapján készült stílusban hozzá illő oszlop, amelyet Fáskerti István kőfaragó készített el.

Az állatkerti Asóka-oszlop avatásán beszédet mondott őexcellenciája Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, L. Simon László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Csomós Miklós, Budapest főváros oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettese, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója is. A leleplezés előtt Bittner Meenakshi Dóra bharatnātyam táncművész kápráztatta el bemutatójával az esemény résztvevőit.

 

Aurora, az új kispanda

Az Asóka-oszlop avatásával egy időben vette birtokba az oszloppal szemközti kifutót Aurora, az Állatkert új kispandája (más néven vörös macskamedve). A Himalája mentén honos faj elterjedési területe Indiába (elsősorban Asszám szövetségi államba) is átnyúlik; panda több mint két évtizede látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A múlt években két idősebb állat, Törpapa és Tünde képviselte ezt a fajt Budapesten, ám a hím állat előrehaladott kora miatt elpusztult, a fiatalnak szintén nem mondható nőstény pedig egy másik állatkertbe került. Helyettük érkezett most Hollandiából egy tavaly júliusban született, tehát igen fiatal nőstény. Az állat Hollandiában a Xaja nevet kapta, a budapesti gondozók azonban az Aurora nevet kifejezőbbnek találják. A fiatal nőstény mellé a közeli jövőben egy hím állat is érkezik majd az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) kispanda tenyészprogramja keretében.

Az India-házat, amely előtt az Asóka-oszlopot elhelyezték, egy 1912-ben emelt állatház átalakításával, tavaly júliusban nyitotta meg az állatkert. Az India-ház legfontosabb lakói és legfőbb látványosságai éppen az oszlopfőn is megmintázott, veszélyeztetett indiai oroszlánok, amelyek már évezredekkel ezelőtt is, és napjainkban is igen fontos jelképei Indiának. Rajtuk kívül több más indiai elterjedésű faj látható részben az állatházban és a hozzá tartozó kifutókban, részben az India ház szomszédságában. Az állatok mellett az épület belsejében érdekes kiállítás mutatja be az indiai civilizáció és a természet több évezredes múltra visszatekintő kapcsolatát.

A Fővárosi Állat- és Növénykert igen fontosnak tartja, hogy ne csak a távoli vidékek élővilágát mutassa be az érdeklődő nagyközönségnek, hanem lehetőség szerint a szóban forgó területek civilizációjába, kultúrájába is nyújtson bizonyos betekintést. Különösen amiatt, mert a helyi sajátos élővilág a legtöbbször hatással van magára a civilizációra, a jelképekre és az élet szinte minden más területére is.