UNICEF-tiltakozás: Magyarország megszegi az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét

...mert a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás rendszere és a szakemberképzés nem felkészült arra, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek.

....mert a szabadságtól megfosztás nem megoldás, ha nincs lehetőség speciális programokra, ha az elítélt gyermek nem kap segítség abban, hogy megértse, mi és miért történt vele, és hogy a jövőben hogyan kerülheti el a hasonló helyzeteket.

...mert a bűnösség kimondása és a büntetés megbélyegzi a gyermeket és hátrányba hozza az oktatási rendszerben és később a munkaerőpiacon,

....mert a jelenlegi büntetőeljárási rendszer nem alkalmas arra, hogy a két legfontosabb jelzést megadja a gyermeknek: a valódi felelősségvállalást, valamint az áldozattal a megbékélést és a megbocsátást.

...mert a „hagyományos" büntetőeljárás és a szabadságtól  megfosztás nem hatékony a gyerekeknél, és mert a gyermekeknél nem valódi visszatartó erőt a büntetés súlyossága.

...mert egy 12 éves gyermek biológiai, testi, szellemi, lelki fejlődése még folyamatban van, az autonómia (hogy mennyire lehet őt befolyásolni), az ösztönökön és az érzelmeken  uralkodás, a késleltetés képessége, a jövőbeni cselekmények következményeinek mérlegelése még nem száz százalékos. Vitathatatlan orvostudományi tény, hogy az agy csak az ember húszéves kora körül éri el a teljes fejlettséget.

....mert a gyermekek tünethordozók. Mert a gyermekkori bűnelkövetés hátterében nagyon sokszor családi problémák, bántalmazás, erőszakélmény áll. A gyermek igen sokszor maga is áldozat, amire a büntető igazságszolgáltatási rendszer nem tud válaszolni.

....mert azokban a fejlett országokban, ahol 14 évesnél alacsonyabb a büntethetőségi korhatár, a jogkövetkezmények gyermek-, családvédelmi központúak és nem a büntetés áll a középpontban, hanem a rehabilitáció és a segítség.

....mert ez a jogszabályváltozás élesen szembemegy azokkal a törekvésekkel, amelyek a gyermekközpontú igazságszolgáltatás Magyarországi kiépítését célozzák.

Magyarország ezzel a Btk.-módosítással súlyosan megszegte az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, olyan szabályozást vezet be, ami szembe megy az ENSZ fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásával kapcsolatos előírásaival, és ami egyértelműen és bizonyítottan nem hatékony.

A gyermekkori tapasztalatok meghatározóak a felnőtt életünkre. Akkor alapozzuk meg bizalmunkat az igazságszolgáltatási rendszerben, vagy veszítjük el hitünket abban, hogy méltósággal és jogaink tiszteletben tartása mellett vállalhatunk felelősséget tetteinkért vagy szereznek érvényt részvételünkkel az állam büntetőhatalmának. Akárhonnan nézzük is, az igazságszolgáltatási rendszer gyermekbaráttá tétele nem öncél. Fontos alapköve a jogállamiságnak, gyermekeink védelmének és a jövő felnőtt generációi számára zsinórmértékül szolgálhat – nemcsak saját életük, de társadalmi felelősségvállalásuk tekintetében is. Ezért is fontos, hogy ne csak a jogszabályok szintjén érvényesüljön, hanem a mindennapi gyakorlatban is.